Városi Droghelyzet

Kezdőlap

Kérdőíves felmérés
Kiértékelés
A felmérés készítői
Monitoring 2006
Összehasonlító elemzés 2001-2004

Tiszaújváros

Tiszaújváros

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Mobilitas

Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

Az összehasonlító elemzés letölhteő acrobat pdf formában is. Ide kattintva


Összehasonlító elemzés
készítése a Tiszaújvárosban
2001-ben és 2004-ben végzett a
helyi  droghelyzetet feltáró
felmérések alapján

 

Készítette: Pálnokné Pozsonyi Márta
Dátum: Tiszaújváros, 2006. június 20.
Tiszaújvárosi droghelyzet összehasonlító elemzése a 2001-ben és a 2004-ben végzett felmérések alapján

 

Bevezető

A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyezető Fórum felkérésére készült el a jelenlegi összehasonlító, elemző vizsgálat.
Az összehasonlító tanulmány célja, hogy áttekintse az  eltelt időszak változásait és a további célokat segítsen megjelölni. Az eredmények alapján a további prevenciós és korrekciós szakmai team munka tervezése válik lehetővé.
Az  Önkormányzat a Szociális és Egészségügyi Iroda felkérésére 2001-ben "Háló a Fiatalokért" Segítőfoglalkozásúk Egyesületével elvégeztette a  tiszaújvárosi fiatalok látható és láthatatlan drogozással kapcsolatos attitűdjét.
A KEF felkérésére 2004-ben a fiatalok drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjeinek kontroll vizsgálata történt meg.
A jelen tanulmány a két vizsgálat adatait hasonlítja össze.

Az összehasonlító vizsgálat a felmérés szempontjából a legfontosabb elemeket tartalmazza.

A mindkét felmérésben az általános iskola 7.-8. osztálya és a középiskola gimnáziumi, szakközépiskola és szakmunkásképző tanulói vettek részt. Az életkori megoszlás a 12-20 év között szóródott. A tanulók jelentős többsége 65%-a tiszaújvárosi lakos, 34%-uk a környező településeken él, és 1%-uk Miskolcról vagy a megye más közelebbi településén lakik.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy mindkét felmérésben
résztvevők számát  nemenkénti eloszlásban.

Megnevezés

Fiúk
(fő)

Lányok
(fő)

Összesen
(fő)

2001.

731

609

1343

2004.

619

458

1077

 

Az alábbi grafikon mutatja a két felmérésben részt vett tanulók iskolatípusonkénti megoszlását.  A 2001-ben végzett felmérésben 1343 tanuló vett részt. A 2004-ben végzett kontroll felmérésben 1077 tanuló vett részt.
1

A fenti grafikon alapján megállapítható, hogy  2004-ben az általános iskolás korcsoport nagyobb arányban és a gimnáziumi korcsoport kisebb arányban vett részt a felmérésben. A szakközépiskolai és a szakiskolai korcsoportnál nincs eltérés.

A droghasználat értelmezése, megértése miatt szükséges volt a tanulók családi szerkezetének megismerésére.
A kérdőívek alapján a vizsgált mintában a családszerkezet összehasonlítását mutatja a táblázat.

Családszerkezet megnevezése

Teljes család

Csonka vagy egyszülős család

Bővített család

nevelőszülők

2001.

80

16

4

1

2004.

77

18

3

2

A két felmérés adatai azt mutatják, hogy csökkent a teljes illetve a bővített családban élő tanulók száma, és növekedett az egyszülős illetve a nevelő szülőkkel élő tanulók száma.

A drogfogyasztás szokásainak összehasonlító elemzése során először a dohányzás, majd az alkohol és végül a droghasználat kérdésköre kerül elemzésre.

A dohányzára vonatkozó kérdések összehasonlító elemzése
Az első kérdés azt vizsgálta, hogy a fiatalok mikor, hány éves életkorban próbálják ki a dohányzást.

Az első cigaretta elszívásakor hány éves voltál?

Megnevezés

még nem próbálkoztam

0-6 éves

7-11 éves

12-15 éves

16-20 éves

2001.

27

2

15

51

5

2004.

30

2

10

46

5

A  fenti táblázat és a lentebb megtalálható grafikon azt mutatja, hogy a fiatalok közül 2001-ben 27% nem próbálkozott a dohányzással, ez az arányszám 2004-ben  30%.
Az első felmérésben és a másodikban is egyaránt 1-2 fiatal jelezte hogy az első cigarettával való próbálkozása már az óvodáskor idejére tevődött. Kismértékű pozitív változás érzékelhető a 12-15 éves korcsoportban.

2

Hány szál cigarettát szívsz el naponta

Megnevezés

nem dohányzom

napi 5 db

napi 10 db alatt

napi 10 fölött

2001.

69

13

11

7

2004.

69

11

10

10

A kapott adatok az eltelt időszak alatt jelentős különbséget nem mutatnak. Néhányan kevesebbet szívnak, mint napi 5 szál cigaretta, de néhányan pedig többet, mint napi 10 szál, tehát ők már dohányosnak tekinthetők.

Dohányzás szokásának összehasonlítása iskolatípusonként

Megnevezés

évszám

nem dohányzom

napi 5 db

napi 10 db alatt

napi 10 fölött

általános iskola

2001.

77

14

6

3

 

2004.

87

7

4

2

gimnázium

2001.

77

13

8

2

 

2004.

79

10

6

5

szakközépiskola

2001.

63

13

15

9

 

2004.

63

14

14

9

szakiskola

2001.

48

14

19

18

 

2004.

46

13

17

24

A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy az általános iskolásoknál és a gimnazistáknál és a szakiskolásoknál nőtt a nem dohányzók száma, míg a szakközépiskolások esetén a dohányzók száma nem növekedett.

A dohányzás családon belüli megoszlása a két vizsgálat során

3 


A kördiagram azt mutatja, hogy a családokban az édesapa mutatja a példát a dohányzásra (38%), ezt követi az édesanya (34%) és a nagyszülők (10%) illetve a testvérek (18%) dohányzása is úgy tűnik meghatározó a tanulók dohányzáshoz való viszonyának kialakulásban.

A második vizsgált  kérdéskör: az alkohol fogyasztáshoz kapcsolódott.
A dohányzás mellett az alkohol fogyasztás is meghatározó a későbbi drogkérdéshez való viszonyulás miatt.
Az első kérdés, amire felmérés során választ akartunk kapni, hogy a tanulók mikor fogyasztottak először alkoholt.

 

Hány évesen ittál először alkoholt? (2004-es felmérés adatai)

Megnevezés

neme

eddig még nem ittam

0-6 éves

7-11 éves

12-15 éves

16-20 éves

általános iskola

fiú

24

10

31

35

0

 

lány

32

4

20

44

0

gimnázium

fiú

22

11

23

42

2

 

lány

12

5

20

63

0

szakközépiskola

fiú

16

2

12

54

16

 

lány

9

2

11

67

20

szakiskola

fiú

18

2

21

45

14

 

lány

22

0

7

61

10

A kérdőívnek ez a kérdése rejtetten a szülőknek a gyermekük alkoholfogyasztását támogató vagy korlátozó nevelői attitűdjét vizsgálja. Azt is megmutatta, hogy a fiatalnak vajon az alkoholfogyasztás során elsősorban a fogyasztás vagy a kortársaknak való megfelelés a cél.
A vizsgált populációban a szülők alig 20 %-a tartja kevésbé fontosnak a gyermekének alkohollal való megkínálását otthon. Az adatok azt is mutatják, hogy a családok 80 %- ában otthon a gyermek hozzáférhet az alkoholhoz szülői engedéllyel vagy esetleg anélkül. Az a tény, hogy az általános iskolásoknál is alacsony az eddig alkoholt nem fogyasztók aránya azt jelzi, hogy a közvetlen környezet (család, média, kortárscsoport) egyre megengedőbb az alkoholfogyasztással kapcsolatosan.
Az általános iskolás korosztálynál még látható, hogy a lányok nagyobb százaléka nem fogyaszt alkoholt, mint a fiúk. A középiskolás korosztálynál talán a fiúk alkoholfogyasztása jelentősebb, mint a lányoké.

Az alkohol kipróbálásának első élménye után a következő elemzett kérdés: Hány éves korodban volt az első lerészegedésed?

Megnevezés

még nem voltam részeg

0-6 éves

7-11 éves

12-15 éves

16-20 éves

2001.

47

0

2

39

12

2004.

49

1

3

37

10

A táblázat adatai azt mutatják, hogy a 2001-ben kapott 47% és a 2004-ben kapott 49% még mindig nem éri el az 50%-ot sem. Mindkét felmérésben 1-2 tanuló - hasonlóan a dohányzáshoz - jelezte, hogy első részegsége óvodáskorára tehető.  A 2004-es felmérésben érzékelhető, hogy 2%-kal többen álltak ellen a részegség élményének, és a 12-20 éves korcsoportban kissé javult a kapott válaszok százalékos aránya.

Milyen alkoholt iszol?

Megnevezés

Nem iszom

sör

bor

égetett szesz

2001.

35

20

17

28

2004.

19

34

25

41

A táblázat adatai azt mutatják, hogy  a két felmérés közötti időszakban növekedett az alkoholt kipróbálók, a alkoholt fogyasztók száma. Az alkoholfogyasztás aránya mindhárom alkoholtípusnál érzékelhetően növekedett.

Mikor volt az utolsó lerészegedésed?

 

      Megnevezés

nem volt

1 hónap

1 hét

2 nap

2001.

55

29

15

1

2004.

56

27

12

5

A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy 1% csökkenés érzékelhető az utolsó lerészegedés kérdéskörében, de az utolsó részegség átélésnek megadott időintervallumai esetében kismértékű csökkenés látható, kivéve a 2 nappal ezelőtt átélt részegség élményét.

 

A családban van alkoholfüggő?

A 2004-es felmérés adatai, amelyek jelzik, hogy a felmérésben résztvevő fiatalok esetében 92%-ban nem találunk alkoholfüggő családtagot.

Megnevezés

nem

nem

igen

szülő

nagyszülő

testvér

általános iskola

fiú

92

8

9

6

3

 

lány

91

9

10

7

0

gimnázium

fiú

89

11

5

3

3

 

lány

94

6

3

2

1

szakközépiskola

fiú

94

6

6

3

3

 

lány

88

12

12

6

0

szakiskola

fiú

93

7

6

3

0

 

lány

93

7

1

2

0

 

A fiatalok által megnevezett alkoholfüggő családtagok megoszlása az alábbi:

 

11

A fenti grafikon azt mutatja, hogy a családokban az alkoholfüggőséget legnagyobb arányban a szülők mutatják (55%-64%), ezt követi a nagyszülők illetve a testvérek veszélyeztetettsége. Az arányszámok a 2004-es felmérésben a szülőket kivéve növekedést mutattak.

 

A droghasználat szempontjából a harmadik elemzési terület a  drog vagy szerhasználat.

Az első kérdéssel arra szerettünk volna választ kapni, hogy a fiatalok milyen drogot próbáltak már ki.
Milyen drogot próbáltál már ki?

Az alábbi táblázat adatai megmutatják, hogy milyen drogokat próbáltak már ki a fiatalok és a különböző drogot hány fiatal próbálta ki.

Évszám marihuána hasis LSD amphe-tamin kokain heroin máktea extasy korong hígító Nyug-tatók

2001.

146

13

3

5

1

8

26

16

39

35

2004.

92

10

6

5

6

8

28

11

19

46

A táblázat adatai azt mutatják, hogy 2004-ben jelentősen csökkent a marihuánát, csökkent az LSD-t és a korongot kipróbálók száma valamint,  a hígítót fogyasztók száma. Növekedett azonban a nyugtatót, az extasy-t, az amphetamin származékokat és a heroint kipróbálók száma. Nem változott a kokaint és a mákteát kipróbálók száma.

 

A drogot kipróbálók és a drogot használók  arányát mutató grafikon

12

A fenti grafikon azt mutatja, hogy csökkent 2004-ben a drogot kipróbálók száma (272 fő helyett 231 fő), de növekedett a szert használók száma (51 fő helyett 68 fő).

A felmérés következő kérdése, hogy "Hány éves korodban használtál először drogot?"

 

Megnevezés

 

0-6 éves

 

7-11 éves

 

12-15 éves

 

16-20 éves

2001.

-

2

85

88

2004.

3

8

61

42

A táblázat adatai azt mutatják, hogy a fiatalok a dohányzáshoz és az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan jelezték, hogy már óvodáskorban kipróbálták a drogot (3 fő). A felmérés adatai szerint az első drogfogyasztás a 6-11 éves életkorig növekedett ( 9 fővel), a 12-15  éves korosztályban csökkent (24 fővel) és a 16-20 éves korosztályban csökkent (46 fővel).

Jelenleg használsz-e drogot?

Évszám marihuána hasis LSD> amphe-tamin kokain heroin máktea extasy korong hígító Nyug-tatók

2001.

28

1

0

1

0

1

5

3

4

8

2004.

28

1

5

1

2

4

12

2

3

10

A felmérés adatai alapján megállapítható, hogy a marihuána, az LSD, a kokain használata területén nincs változás. Az amphetamin, a heroin, a máktea, az extasy és a nyugtatók jelenlegi használata növekedett. Csökkent a hígító és a korong szerhasználata.

A fiatalok véleményére voltunk kíváncsiak, arra, hogy szerintük az utóbbi 2-3 évben az illegális droghasználó fiatalok száma hogyan változott?

A 2004-es felmérés válaszai egyértelműen azt mutatják, hogy a vizsgált korcsoportnak az a véleménye, hogy a droghasználók száma növekszik.
21 


A fenti grafikon szemléletesen mutatja, hogy a megkérdezettek egyértelműen és szignifikánsan úgy vélik, hogy a drogfogyasztók száma növekedett az utóbbi időben. Ennek a megítélésében nincs eltérés a nemek válaszai között.
Véleményed szerint melyik korosztály tagjai fogyasztanak leginkább drogot?

Megnevezés

12-14 év

14-16 év

16-18 év

18-24 év

24 év felett

2001.

1

34

50

14

1

2004.

5

23

52

17

3

A fenti táblázat a két felmérés eredményeit tartalmazza. A  kapott válaszok alapján mindkét esetben a 16-18 éves életkort tartják  a legveszélyeztetettebb a fiatalok. Ezt követi a 14-16 éves korcsoport, majd a 18-24 éves kategória, viszonylag kevésbé tartják a drogfogyasztás szempontjából veszélyeztetettnek  a 12-14 éveseket és a legkevesebben a 24 éven felüliekre gondoltak.
Van- e olyan személy akihez lelki támaszért fordulhatsz?

Megnevezés

igen

nem

általános iskola

82

18

gimnázium

90

10

szakközépiskola

88

12

szakiskola

70

31

   A 2004-es felmérés kérdéseire adott válaszok egyértelműen azt mutatják, hogy a fiatalok jelentős többségének van kihez fordulni segítségért, ha problémái vannak.

A 2001-es felmérés  és a 2004-es felmérés is tartalmazza azt a kérdést, hogy  segítségért tanárokhoz lehet-e fordulni. A 2004-es felmérés a kérdéskört kibővítette a fiatalok környeztében élő fontos vagy ismert személyiségekre.

Az alábbi személyek közül kivel, milyen szívesen beszéled meg a problémáidat, kérdéseidet?

Megnevezés

apa

anya

testvér

rokon

egykorú barát

idősebb barát

akivel járok

általános iskola

2,80

3,68

2,67

2,06

3,42

2,52

2,56

gimnázium

2,85

3,77

3,15

2,14

3,83

3,23

3,05

szakközépiskola

2,66

3,57

2,95

2,00

3,41

2,84

3,30

szakiskola

2,53

3,09

2,40

1,49

2,82

2,36

2,56

átlag

2,71

3,53

2,79

1,93

3,37

2,74

2,87

 

Megnevezés

orvos

pszicholó-gus

osztályfő-nök

más tanár

lelkész

más felnőtt

lelkisegély-szolgálat munkatársa

általános iskola

1,45

1,39

1,44

1,18

1,18

1,18

0,94

gimnázium

1,77

1,42

1,49

1,31

1,38

1,42

1,10

szakközépiskola

1,71

1,43

1,44

1,29

1,13

1,37

0,98

szakiskola

1,11

0,94

1,26

0,84

0,88

0,87

0,85

átlag

1,51

1,30

1,41

1,16

1,14

1,21

0,97

A fenti táblázat  eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok elsősorban az anyához fordulnak, ezt követi az egykorú  barát, majd az a személy, akivel a fiatal jár, a testvér, az idősebb barát és az apa.
A tanárokhoz a fiatalok fordulhatnak segítségért, ezen belül is az osztályfőnökhöz inkább, mint más tanárokhoz.
Általában mennyire vagy elégedett az alábbi kapcsolataiddal?

Megnevezés

apa

anya

testvér

barát

tanár

általános iskola

3,67

4,17

3,44

4,06

2,60

gimnázium

3,47

4,23

3,79

4,39

2,71

szakközépiskola

3,41

4,10

3,67

4,16

2,51

szakiskola

3,03

3,58

3,19

3,70

2,01

átlag

3,39

4,02

3,52

4,08

2,46

A kapcsolatokkal való elégedettségben is a tanárral való együttműködés átlagosnak mondható.

22

A fenti grafikon alapján a 2004-es eredmények megegyeznek a 2001-es eredményekkel. A grafikon jól szemlélteti, hogy a tanulók többsége a tanáraihoz fordulhat segítségért.

A következő kérdés szintén mindkét felmérésben szerepelt, mert az egészség-betegség dimenzió mentén talán jobban megérthető vagy elemezhető a drogfogyasztás.

Egészségesnek érzem magam:

 

Megnevezés

igen

nem

2001.

90

10

2004.

89

11

A két felmérés között nincs szignifikáns különbség, mindössze egy százalékkal érzik magukat rosszabbul a fiatalok 2004-ben, mint 2001-ben.

 

Van-e példaképed?

Megnevezés

igen

nem

2001.

45

65

2004.

25

75

Az összehasonlító elemzés során ezen a területen történt a legnagyobb mértékű változás. A 2001-es felmérésben még a fiatalok 45%-nak volt példaképes, míg a 2004-es felmérésben 25%-nak van példaképe és ekkor 75%-nak nincs.
A 2004-es felmérés tartalomelemzése alapján a példaképek általában a családtagok (apa, anya, testvér, nagyszülők), sportolók, zenészek, énekesek.

Szabadidődben milyen programokon vennél részt?

Megnevezés

sport

kulturális

kirándulás

művészet

közösségi

nem vennék részt

2001.

32

9

29

6

18

6

2004.

34

6

24

6

19

11

 

A kapott adatok azt mutatják, hogy a fiatalok elsősorban sport rendezvényeken vennének részt, ezt követi a kirándulás, majd a közösségi programok. A megkérdezetteknek mintegy 8%-a nem kíván a kérdőív által felajánlott semmilyen programban részt venni. Csekélyebb érdeklődés mutatkozik a művészeti és kulturális programok iránt.
Természetesen a fiatalok az esetek jelentős százalékában több programot is megjelöltek, amin szívesen részt vennének.

Az elvégzett összehasonlító elemzés összegzése

Az elvégzett felmérések alapján megállapítható, hogy

  1. Nőtt az első cigarettát még el nem szívók száma
  2. Növekedett a nem dohányzók száma
  3. Nőtt az első részegséget elkerülő fiatalok száma
  4. Csökkent a marihuánát, LSD-t, korongot, hígítót kipróbálók száma
  5. Csökkent a drogfogyasztás a 12-15 és a 16-17 éves életkorban.

Az elvégzett felmérések alapján megállapítható, hogy

  1. Nőtt az alkoholt fogyasztók száma
  2. Nőtt az extasy-t, az amphetamin származékokat, a heroint kipróbálok száma
  3. Nőtt azonban a jelenleg szert használók száma összességében (2001-ben 51 fő; 2004-ben 68 fő)
  4. Nőtt az alacsonyabb életkorban (óvodáskorosztály) cigaretta, alkohol, drog kipróbálásának megjelenése

 

Az elvégzett összehasonlító elemzés alapján a KEF programjához az alábbi javaslat  fogalmazható meg:

A kérdőíves felmérés adatai azt mutatják, hogy a fiatalok továbbra is szívesen vesznek részt szabadidejükben sport programokon.
Ezért javaslatként fogalmazódik meg, hogy a város és az iskola vezetői továbbra is támogassák a sportprogramokat,  és hívják fel a fiatalok figyelmét az ezeken való részvétel lehetőségére. Kínáljanak szélesebb sportolási lehetőséget és lehetőleg minden tanuló számára hozzáférést a különböző sportágak kipróbáláshoz, gyakorlásához, hiszen Tiszaújvárosban ennek már komoly hagyományai vannak.
A fiatalok szívesen vennének részt a sportolás több formájában, mint például az úszás, kosárlabdázás, kajakozás, ping-pongozás, teniszezés, kerékpározás, amelynek támogatása szükséges lehet.

A tanulók örömmel vennének részt kirándulásokon, tehát érdemes lenne az osztályok, érdeklődési csoportok figyelmét erre a tényre felhívni, és információval ellátni őket, hogyan lehet kirándulásokat, táborokat szervezni, ahol a kultúrált szórakozás és együttlét formáit tanulhatnák meg és élvezhetnék. 

Távlatokban javaslatként fogalmazható meg, hogy a fiatalok számára olyan szórakozási forma kerüljön biztosításra, ahol a szórakozáshoz nem kapcsolódik a drogfogyasztás semmilyen formája. Így a közösségi programok pozitív hatására is lehet számítani.

A kérdőívek azt mutatták, hogy a fiatalok a legtöbb ismeretet a drogról az osztályfőnöki órán, az iskolai keretek között  megtartott előadásokból szerezték.  Így az a javaslat fogalmazható meg, hogy az ismereteket fontos lenne az oktatási intézményekben osztályfőnöki óra keretében megtartott előadások keretében bővíteni.

A kérdőív adatai alapján a legmeghatározóbbak a szülők, és ezen belül az édesanyák. Így fontos lenne a szülők bevonása a kábítószer ellenes magatartás kialakításához.

A második lényeges elem a kortárscsoport, így ennek a csoportnak a megerősítése, információkkal való ellátása kiemelten fontos.

Az információk átadása, a közösségi élmény kialakításának kerete lehetne a filmklub.

A fiatalok önismeretének fejlesztése segítené a nemet mondás képességét, az önmegvalósítás hatékonyabb módjait.

Javaslom, hogy az óvodás illetve az általános iskola 1-2. osztálya számára is kerüljön megszervezésre játékos foglalkozássorozat, amelynek hatására a gyerekek a számukra nehéz élethelyzetekben nemet tudnak majd mondani.

A KEF városi szinten megvalósíthatja azt, hogy a tanulók ismert, sztár személyiségekkel találkozhassanak és kaphassanak információt a drogfogyasztás veszélyeiről. Ez a keret tenné lehetővé az alternatív, drogmentes szórakozási formákkal való megismerkedést is, ezért ennek folytatása fontos feladat.

 

Tiszaújváros, 2006. június 20.

                                                                                              Pálnokné Pozsonyi Márta

 

Felhasznált irodalom:
2001.         Jakab Péter-Bodolai Móni-Bártfai László (szerk.): Látható és láthatatlan drogozás, Tanulmány. Háló a fiatalokért Segítő Foglalkozásúak Egyesülete
2002.         Kovacsik  Judit (szerk.): Együtt a kábítószer ellen. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum: Tiszaújváros
2004.         Pálnokné Pozsonyi Márta (szerk.): A Látható és láthatatlan drogozás kontroll vizsgálata. KVAT: Miskolc

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum - Tiszaújváros 2006. - powered by alexoft