|
Tiszaújváros

Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Mobilitas
Nemzeti Drogmegelőzési Intézet
|
|
Az összehasonlító elemzés letölhteő acrobat pdf formában is. Ide kattintva
Összehasonlító elemzés
készítése a Tiszaújvárosban
2001-ben és 2004-ben végzett a
helyi droghelyzetet feltáró
felmérések alapján
Készítette: Pálnokné Pozsonyi Márta
Dátum: Tiszaújváros, 2006. június 20.
Tiszaújvárosi droghelyzet összehasonlító elemzése a 2001-ben és a 2004-ben végzett felmérések alapján
Bevezető
A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyezető Fórum felkérésére készült el a jelenlegi összehasonlító, elemző vizsgálat.
Az összehasonlító tanulmány célja, hogy áttekintse az eltelt időszak változásait és a további célokat segítsen megjelölni. Az eredmények alapján a további prevenciós és korrekciós szakmai team munka tervezése válik lehetővé.
Az Önkormányzat a Szociális és Egészségügyi Iroda felkérésére 2001-ben "Háló a Fiatalokért" Segítőfoglalkozásúk Egyesületével elvégeztette a tiszaújvárosi fiatalok látható és láthatatlan drogozással kapcsolatos attitűdjét.
A KEF felkérésére 2004-ben a fiatalok drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjeinek kontroll vizsgálata történt meg.
A jelen tanulmány a két vizsgálat adatait hasonlítja össze.
Az összehasonlító vizsgálat a felmérés szempontjából a legfontosabb elemeket tartalmazza.
A mindkét felmérésben az általános iskola 7.-8. osztálya és a középiskola gimnáziumi, szakközépiskola és szakmunkásképző tanulói vettek részt. Az életkori megoszlás a 12-20 év között szóródott. A tanulók jelentős többsége 65%-a tiszaújvárosi lakos, 34%-uk a környező településeken él, és 1%-uk Miskolcról vagy a megye más közelebbi településén lakik.
Az alábbi táblázat mutatja, hogy mindkét felmérésben
résztvevők számát nemenkénti eloszlásban.
Megnevezés |
Fiúk
(fő) |
Lányok
(fő) |
Összesen
(fő) |
2001. |
731 |
609 |
1343 |
2004. |
619 |
458 |
1077 |
Az alábbi grafikon mutatja a két felmérésben részt vett tanulók iskolatípusonkénti megoszlását. A 2001-ben végzett felmérésben 1343 tanuló vett részt. A 2004-ben végzett kontroll felmérésben 1077 tanuló vett részt.

A fenti grafikon alapján megállapítható, hogy 2004-ben az általános iskolás korcsoport nagyobb arányban és a gimnáziumi korcsoport kisebb arányban vett részt a felmérésben. A szakközépiskolai és a szakiskolai korcsoportnál nincs eltérés.
A droghasználat értelmezése, megértése miatt szükséges volt a tanulók családi szerkezetének megismerésére.
A kérdőívek alapján a vizsgált mintában a családszerkezet összehasonlítását mutatja a táblázat.
Családszerkezet megnevezése |
Teljes család |
Csonka vagy egyszülős család |
Bővített család |
nevelőszülők |
2001. |
80 |
16 |
4 |
1 |
2004. |
77 |
18 |
3 |
2 |
A két felmérés adatai azt mutatják, hogy csökkent a teljes illetve a bővített családban élő tanulók száma, és növekedett az egyszülős illetve a nevelő szülőkkel élő tanulók száma.
A drogfogyasztás szokásainak összehasonlító elemzése során először a dohányzás, majd az alkohol és végül a droghasználat kérdésköre kerül elemzésre.
A dohányzára vonatkozó kérdések összehasonlító elemzése
Az első kérdés azt vizsgálta, hogy a fiatalok mikor, hány éves életkorban próbálják ki a dohányzást.
Az első cigaretta elszívásakor hány éves voltál?
Megnevezés |
még nem próbálkoztam |
0-6 éves |
7-11 éves |
12-15 éves |
16-20 éves |
2001. |
27 |
2 |
15 |
51 |
5 |
2004. |
30 |
2 |
10 |
46 |
5 |
A fenti táblázat és a lentebb megtalálható grafikon azt mutatja, hogy a fiatalok közül 2001-ben 27% nem próbálkozott a dohányzással, ez az arányszám 2004-ben 30%.
Az első felmérésben és a másodikban is egyaránt 1-2 fiatal jelezte hogy az első cigarettával való próbálkozása már az óvodáskor idejére tevődött. Kismértékű pozitív változás érzékelhető a 12-15 éves korcsoportban.

Hány szál cigarettát szívsz el naponta
Megnevezés |
nem dohányzom |
napi 5 db |
napi 10 db alatt |
napi 10 fölött |
2001. |
69 |
13 |
11 |
7 |
2004. |
69 |
11 |
10 |
10 |
A kapott adatok az eltelt időszak alatt jelentős különbséget nem mutatnak. Néhányan kevesebbet szívnak, mint napi 5 szál cigaretta, de néhányan pedig többet, mint napi 10 szál, tehát ők már dohányosnak tekinthetők.
Dohányzás szokásának összehasonlítása iskolatípusonként
Megnevezés |
évszám |
nem dohányzom |
napi 5 db |
napi 10 db alatt |
napi 10 fölött |
általános iskola |
2001. |
77 |
14 |
6 |
3 |
|
2004. |
87 |
7 |
4 |
2 |
gimnázium |
2001. |
77 |
13 |
8 |
2 |
|
2004. |
79 |
10 |
6 |
5 |
szakközépiskola |
2001. |
63 |
13 |
15 |
9 |
|
2004. |
63 |
14 |
14 |
9 |
szakiskola |
2001. |
48 |
14 |
19 |
18 |
|
2004. |
46 |
13 |
17 |
24 |
A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy az általános iskolásoknál és a gimnazistáknál és a szakiskolásoknál nőtt a nem dohányzók száma, míg a szakközépiskolások esetén a dohányzók száma nem növekedett.
A dohányzás családon belüli megoszlása a két vizsgálat során
A kördiagram azt mutatja, hogy a családokban az édesapa mutatja a példát a dohányzásra (38%), ezt követi az édesanya (34%) és a nagyszülők (10%) illetve a testvérek (18%) dohányzása is úgy tűnik meghatározó a tanulók dohányzáshoz való viszonyának kialakulásban.
A második vizsgált kérdéskör: az alkohol fogyasztáshoz kapcsolódott.
A dohányzás mellett az alkohol fogyasztás is meghatározó a későbbi drogkérdéshez való viszonyulás miatt.
Az első kérdés, amire felmérés során választ akartunk kapni, hogy a tanulók mikor fogyasztottak először alkoholt.
Hány évesen ittál először alkoholt? (2004-es felmérés adatai)
Megnevezés |
neme |
eddig még nem ittam |
0-6 éves |
7-11 éves |
12-15 éves |
16-20 éves |
általános iskola |
fiú |
24 |
10 |
31 |
35 |
0 |
|
lány |
32 |
4 |
20 |
44 |
0 |
gimnázium |
fiú |
22 |
11 |
23 |
42 |
2 |
|
lány |
12 |
5 |
20 |
63 |
0 |
szakközépiskola |
fiú |
16 |
2 |
12 |
54 |
16 |
|
lány |
9 |
2 |
11 |
67 |
20 |
szakiskola |
fiú |
18 |
2 |
21 |
45 |
14 |
|
lány |
22 |
0 |
7 |
61 |
10 |
A kérdőívnek ez a kérdése rejtetten a szülőknek a gyermekük alkoholfogyasztását támogató vagy korlátozó nevelői attitűdjét vizsgálja. Azt is megmutatta, hogy a fiatalnak vajon az alkoholfogyasztás során elsősorban a fogyasztás vagy a kortársaknak való megfelelés a cél.
A vizsgált populációban a szülők alig 20 %-a tartja kevésbé fontosnak a gyermekének alkohollal való megkínálását otthon. Az adatok azt is mutatják, hogy a családok 80 %- ában otthon a gyermek hozzáférhet az alkoholhoz szülői engedéllyel vagy esetleg anélkül. Az a tény, hogy az általános iskolásoknál is alacsony az eddig alkoholt nem fogyasztók aránya azt jelzi, hogy a közvetlen környezet (család, média, kortárscsoport) egyre megengedőbb az alkoholfogyasztással kapcsolatosan.
Az általános iskolás korosztálynál még látható, hogy a lányok nagyobb százaléka nem fogyaszt alkoholt, mint a fiúk. A középiskolás korosztálynál talán a fiúk alkoholfogyasztása jelentősebb, mint a lányoké.
Az alkohol kipróbálásának első élménye után a következő elemzett kérdés: Hány éves korodban volt az első lerészegedésed?
Megnevezés |
még nem voltam részeg |
0-6 éves |
7-11 éves |
12-15 éves |
16-20 éves |
2001. |
47 |
0 |
2 |
39 |
12 |
2004. |
49 |
1 |
3 |
37 |
10 |
A táblázat adatai azt mutatják, hogy a 2001-ben kapott 47% és a 2004-ben kapott 49% még mindig nem éri el az 50%-ot sem. Mindkét felmérésben 1-2 tanuló - hasonlóan a dohányzáshoz - jelezte, hogy első részegsége óvodáskorára tehető. A 2004-es felmérésben érzékelhető, hogy 2%-kal többen álltak ellen a részegség élményének, és a 12-20 éves korcsoportban kissé javult a kapott válaszok százalékos aránya.
Milyen alkoholt iszol?
Megnevezés |
Nem iszom |
sör |
bor |
égetett szesz |
2001. |
35 |
20 |
17 |
28 |
2004. |
19 |
34 |
25 |
41 |
A táblázat adatai azt mutatják, hogy a két felmérés közötti időszakban növekedett az alkoholt kipróbálók, a alkoholt fogyasztók száma. Az alkoholfogyasztás aránya mindhárom alkoholtípusnál érzékelhetően növekedett.
Mikor volt az utolsó lerészegedésed?
Megnevezés |
nem volt |
1 hónap |
1 hét |
2 nap |
2001. |
55 |
29 |
15 |
1 |
2004. |
56 |
27 |
12 |
5 |
A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy 1% csökkenés érzékelhető az utolsó lerészegedés kérdéskörében, de az utolsó részegség átélésnek megadott időintervallumai esetében kismértékű csökkenés látható, kivéve a 2 nappal ezelőtt átélt részegség élményét.
A családban van alkoholfüggő?
A 2004-es felmérés adatai, amelyek jelzik, hogy a felmérésben résztvevő fiatalok esetében 92%-ban nem találunk alkoholfüggő családtagot.
Megnevezés |
nem |
nem |
igen |
szülő |
nagyszülő |
testvér |
általános iskola |
fiú |
92 |
8 |
9 |
6 |
3 |
|
lány |
91 |
9 |
10 |
7 |
0 |
gimnázium |
fiú |
89 |
11 |
5 |
3 |
3 |
|
lány |
94 |
6 |
3 |
2 |
1 |
szakközépiskola |
fiú |
94 |
6 |
6 |
3 |
3 |
|
lány |
88 |
12 |
12 |
6 |
0 |
szakiskola |
fiú |
93 |
7 |
6 |
3 |
0 |
|
lány |
93 |
7 |
1 |
2 |
0 |
A fiatalok által megnevezett alkoholfüggő családtagok megoszlása az alábbi:

A fenti grafikon azt mutatja, hogy a családokban az alkoholfüggőséget legnagyobb arányban a szülők mutatják (55%-64%), ezt követi a nagyszülők illetve a testvérek veszélyeztetettsége. Az arányszámok a 2004-es felmérésben a szülőket kivéve növekedést mutattak.
A droghasználat szempontjából a harmadik elemzési terület a drog vagy szerhasználat.
Az első kérdéssel arra szerettünk volna választ kapni, hogy a fiatalok milyen drogot próbáltak már ki.
Milyen drogot próbáltál már ki?
Az alábbi táblázat adatai megmutatják, hogy milyen drogokat próbáltak már ki a fiatalok és a különböző drogot hány fiatal próbálta ki.
| Évszám |
marihuána hasis |
LSD |
amphe-tamin |
kokain |
heroin |
máktea |
extasy |
korong |
hígító |
Nyug-tatók |
2001. |
146 |
13 |
3 |
5 |
1 |
8 |
26 |
16 |
39 |
35 |
2004. |
92 |
10 |
6 |
5 |
6 |
8 |
28 |
11 |
19 |
46 |
A táblázat adatai azt mutatják, hogy 2004-ben jelentősen csökkent a marihuánát, csökkent az LSD-t és a korongot kipróbálók száma valamint, a hígítót fogyasztók száma. Növekedett azonban a nyugtatót, az extasy-t, az amphetamin származékokat és a heroint kipróbálók száma. Nem változott a kokaint és a mákteát kipróbálók száma.
A drogot kipróbálók és a drogot használók arányát mutató grafikon

A fenti grafikon azt mutatja, hogy csökkent 2004-ben a drogot kipróbálók száma (272 fő helyett 231 fő), de növekedett a szert használók száma (51 fő helyett 68 fő).
A felmérés következő kérdése, hogy "Hány éves korodban használtál először drogot?"
Megnevezés |
0-6 éves |
7-11 éves |
12-15 éves |
16-20 éves |
2001. |
- |
2 |
85 |
88 |
2004. |
3 |
8 |
61 |
42 |
A táblázat adatai azt mutatják, hogy a fiatalok a dohányzáshoz és az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan jelezték, hogy már óvodáskorban kipróbálták a drogot (3 fő). A felmérés adatai szerint az első drogfogyasztás a 6-11 éves életkorig növekedett ( 9 fővel), a 12-15 éves korosztályban csökkent (24 fővel) és a 16-20 éves korosztályban csökkent (46 fővel).
Jelenleg használsz-e drogot?
| Évszám |
marihuána hasis |
LSD> |
amphe-tamin |
kokain |
heroin |
máktea |
extasy |
korong |
hígító |
Nyug-tatók |
2001. |
28 |
1 |
0 |
1 |
0 |
1 |
5 |
3 |
4 |
8 |
2004. |
28 |
1 |
5 |
1 |
2 |
4 |
12 |
2 |
3 |
10 |
A felmérés adatai alapján megállapítható, hogy a marihuána, az LSD, a kokain használata területén nincs változás. Az amphetamin, a heroin, a máktea, az extasy és a nyugtatók jelenlegi használata növekedett. Csökkent a hígító és a korong szerhasználata.
A fiatalok véleményére voltunk kíváncsiak, arra, hogy szerintük az utóbbi 2-3 évben az illegális droghasználó fiatalok száma hogyan változott?
A 2004-es felmérés válaszai egyértelműen azt mutatják, hogy a vizsgált korcsoportnak az a véleménye, hogy a droghasználók száma növekszik.
A fenti grafikon szemléletesen mutatja, hogy a megkérdezettek egyértelműen és szignifikánsan úgy vélik, hogy a drogfogyasztók száma növekedett az utóbbi időben. Ennek a megítélésében nincs eltérés a nemek válaszai között.
Véleményed szerint melyik korosztály tagjai fogyasztanak leginkább drogot?
Megnevezés |
12-14 év |
14-16 év |
16-18 év |
18-24 év |
24 év felett |
|
2001. |
1 |
34 |
50 |
14 |
1 |
2004. |
5 |
23 |
52 |
17 |
3 |
A fenti táblázat a két felmérés eredményeit tartalmazza. A kapott válaszok alapján mindkét esetben a 16-18 éves életkort tartják a legveszélyeztetettebb a fiatalok. Ezt követi a 14-16 éves korcsoport, majd a 18-24 éves kategória, viszonylag kevésbé tartják a drogfogyasztás szempontjából veszélyeztetettnek a 12-14 éveseket és a legkevesebben a 24 éven felüliekre gondoltak.
Van- e olyan személy akihez lelki támaszért fordulhatsz?
Megnevezés |
igen |
nem |
általános iskola |
82 |
18 |
gimnázium |
90 |
10 |
szakközépiskola |
88 |
12 |
szakiskola |
70 |
31 |
A 2004-es felmérés kérdéseire adott válaszok egyértelműen azt mutatják, hogy a fiatalok jelentős többségének van kihez fordulni segítségért, ha problémái vannak.
A 2001-es felmérés és a 2004-es felmérés is tartalmazza azt a kérdést, hogy segítségért tanárokhoz lehet-e fordulni. A 2004-es felmérés a kérdéskört kibővítette a fiatalok környeztében élő fontos vagy ismert személyiségekre.
Az alábbi személyek közül kivel, milyen szívesen beszéled meg a problémáidat, kérdéseidet?
Megnevezés |
apa |
anya |
testvér |
rokon |
egykorú barát |
idősebb barát |
akivel járok |
általános iskola |
2,80 |
3,68 |
2,67 |
2,06 |
3,42 |
2,52 |
2,56 |
gimnázium |
2,85 |
3,77 |
3,15 |
2,14 |
3,83 |
3,23 |
3,05 |
szakközépiskola |
2,66 |
3,57 |
2,95 |
2,00 |
3,41 |
2,84 |
3,30 |
szakiskola |
2,53 |
3,09 |
2,40 |
1,49 |
2,82 |
2,36 |
2,56 |
átlag |
2,71 |
3,53 |
2,79 |
1,93 |
3,37 |
2,74 |
2,87 |
|
Megnevezés |
orvos |
pszicholó-gus |
osztályfő-nök |
más tanár |
lelkész |
más felnőtt |
lelkisegély-szolgálat munkatársa |
általános iskola |
1,45 |
1,39 |
1,44 |
1,18 |
1,18 |
1,18 |
0,94 |
gimnázium |
1,77 |
1,42 |
1,49 |
1,31 |
1,38 |
1,42 |
1,10 |
szakközépiskola |
1,71 |
1,43 |
1,44 |
1,29 |
1,13 |
1,37 |
0,98 |
szakiskola |
1,11 |
0,94 |
1,26 |
0,84 |
0,88 |
0,87 |
0,85 |
átlag |
1,51 |
1,30 |
1,41 |
1,16 |
1,14 |
1,21 |
0,97 |
A fenti táblázat eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok elsősorban az anyához fordulnak, ezt követi az egykorú barát, majd az a személy, akivel a fiatal jár, a testvér, az idősebb barát és az apa.
A tanárokhoz a fiatalok fordulhatnak segítségért, ezen belül is az osztályfőnökhöz inkább, mint más tanárokhoz.
Általában mennyire vagy elégedett az alábbi kapcsolataiddal?
Megnevezés |
apa |
anya |
testvér |
barát |
tanár |
általános iskola |
3,67 |
4,17 |
3,44 |
4,06 |
2,60 |
gimnázium |
3,47 |
4,23 |
3,79 |
4,39 |
2,71 |
szakközépiskola |
3,41 |
4,10 |
3,67 |
4,16 |
2,51 |
szakiskola |
3,03 |
3,58 |
3,19 |
3,70 |
2,01 |
átlag |
3,39 |
4,02 |
3,52 |
4,08 |
2,46 |
A kapcsolatokkal való elégedettségben is a tanárral való együttműködés átlagosnak mondható.

A fenti grafikon alapján a 2004-es eredmények megegyeznek a 2001-es eredményekkel. A grafikon jól szemlélteti, hogy a tanulók többsége a tanáraihoz fordulhat segítségért.
A következő kérdés szintén mindkét felmérésben szerepelt, mert az egészség-betegség dimenzió mentén talán jobban megérthető vagy elemezhető a drogfogyasztás.
Egészségesnek érzem magam:
Megnevezés |
igen |
nem |
2001. |
90 |
10 |
2004. |
89 |
11 |
A két felmérés között nincs szignifikáns különbség, mindössze egy százalékkal érzik magukat rosszabbul a fiatalok 2004-ben, mint 2001-ben.
Van-e példaképed?
Megnevezés |
igen |
nem |
2001. |
45 |
65 |
2004. |
25 |
75 |
Az összehasonlító elemzés során ezen a területen történt a legnagyobb mértékű változás. A 2001-es felmérésben még a fiatalok 45%-nak volt példaképes, míg a 2004-es felmérésben 25%-nak van példaképe és ekkor 75%-nak nincs.
A 2004-es felmérés tartalomelemzése alapján a példaképek általában a családtagok (apa, anya, testvér, nagyszülők), sportolók, zenészek, énekesek.
Szabadidődben milyen programokon vennél részt?
Megnevezés |
sport |
kulturális |
kirándulás |
művészet |
közösségi |
nem vennék részt |
2001. |
32 |
9 |
29 |
6 |
18 |
6 |
2004. |
34 |
6 |
24 |
6 |
19 |
11 |
A kapott adatok azt mutatják, hogy a fiatalok elsősorban sport rendezvényeken vennének részt, ezt követi a kirándulás, majd a közösségi programok. A megkérdezetteknek mintegy 8%-a nem kíván a kérdőív által felajánlott semmilyen programban részt venni. Csekélyebb érdeklődés mutatkozik a művészeti és kulturális programok iránt.
Természetesen a fiatalok az esetek jelentős százalékában több programot is megjelöltek, amin szívesen részt vennének.
Az elvégzett összehasonlító elemzés összegzése
Az elvégzett felmérések alapján megállapítható, hogy
- Nőtt az első cigarettát még el nem szívók száma
- Növekedett a nem dohányzók száma
- Nőtt az első részegséget elkerülő fiatalok száma
- Csökkent a marihuánát, LSD-t, korongot, hígítót kipróbálók száma
- Csökkent a drogfogyasztás a 12-15 és a 16-17 éves életkorban.
Az elvégzett felmérések alapján megállapítható, hogy
- Nőtt az alkoholt fogyasztók száma
- Nőtt az extasy-t, az amphetamin származékokat, a heroint kipróbálok száma
- Nőtt azonban a jelenleg szert használók száma összességében (2001-ben 51 fő; 2004-ben 68 fő)
- Nőtt az alacsonyabb életkorban (óvodáskorosztály) cigaretta, alkohol, drog kipróbálásának megjelenése
Az elvégzett összehasonlító elemzés alapján a KEF programjához az alábbi javaslat fogalmazható meg:
A kérdőíves felmérés adatai azt mutatják, hogy a fiatalok továbbra is szívesen vesznek részt szabadidejükben sport programokon.
Ezért javaslatként fogalmazódik meg, hogy a város és az iskola vezetői továbbra is támogassák a sportprogramokat, és hívják fel a fiatalok figyelmét az ezeken való részvétel lehetőségére. Kínáljanak szélesebb sportolási lehetőséget és lehetőleg minden tanuló számára hozzáférést a különböző sportágak kipróbáláshoz, gyakorlásához, hiszen Tiszaújvárosban ennek már komoly hagyományai vannak.
A fiatalok szívesen vennének részt a sportolás több formájában, mint például az úszás, kosárlabdázás, kajakozás, ping-pongozás, teniszezés, kerékpározás, amelynek támogatása szükséges lehet.
A tanulók örömmel vennének részt kirándulásokon, tehát érdemes lenne az osztályok, érdeklődési csoportok figyelmét erre a tényre felhívni, és információval ellátni őket, hogyan lehet kirándulásokat, táborokat szervezni, ahol a kultúrált szórakozás és együttlét formáit tanulhatnák meg és élvezhetnék.
Távlatokban javaslatként fogalmazható meg, hogy a fiatalok számára olyan szórakozási forma kerüljön biztosításra, ahol a szórakozáshoz nem kapcsolódik a drogfogyasztás semmilyen formája. Így a közösségi programok pozitív hatására is lehet számítani.
A kérdőívek azt mutatták, hogy a fiatalok a legtöbb ismeretet a drogról az osztályfőnöki órán, az iskolai keretek között megtartott előadásokból szerezték. Így az a javaslat fogalmazható meg, hogy az ismereteket fontos lenne az oktatási intézményekben osztályfőnöki óra keretében megtartott előadások keretében bővíteni.
A kérdőív adatai alapján a legmeghatározóbbak a szülők, és ezen belül az édesanyák. Így fontos lenne a szülők bevonása a kábítószer ellenes magatartás kialakításához.
A második lényeges elem a kortárscsoport, így ennek a csoportnak a megerősítése, információkkal való ellátása kiemelten fontos.
Az információk átadása, a közösségi élmény kialakításának kerete lehetne a filmklub.
A fiatalok önismeretének fejlesztése segítené a nemet mondás képességét, az önmegvalósítás hatékonyabb módjait.
Javaslom, hogy az óvodás illetve az általános iskola 1-2. osztálya számára is kerüljön megszervezésre játékos foglalkozássorozat, amelynek hatására a gyerekek a számukra nehéz élethelyzetekben nemet tudnak majd mondani.
A KEF városi szinten megvalósíthatja azt, hogy a tanulók ismert, sztár személyiségekkel találkozhassanak és kaphassanak információt a drogfogyasztás veszélyeiről. Ez a keret tenné lehetővé az alternatív, drogmentes szórakozási formákkal való megismerkedést is, ezért ennek folytatása fontos feladat.
Tiszaújváros, 2006. június 20.
Pálnokné Pozsonyi Márta
Felhasznált irodalom:
2001. Jakab Péter-Bodolai Móni-Bártfai László (szerk.): Látható és láthatatlan drogozás, Tanulmány. Háló a fiatalokért Segítő Foglalkozásúak Egyesülete
2002. Kovacsik Judit (szerk.): Együtt a kábítószer ellen. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum: Tiszaújváros
2004. Pálnokné Pozsonyi Márta (szerk.): A Látható és láthatatlan drogozás kontroll vizsgálata. KVAT: Miskolc
| |