KEF - Tiszaújváros

A Tiszaújvárosi
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
Drogstratégiájához kapcsolódó
monitoring vizsgálat elvégzése és elemzése

Készítette: Pálnokné Pozsonyi Márta
Dátum: 2006. június 20.
Tartalomjegyzék

A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
Drogstratégiájához kapcsolódó monitoring vizsgálat 2006.

Bevezetés

A Tiszaújváros Kábítószerügyi Egyeztető Fórum már kétszer elvégezte a kábítószer fogyasztásával kapcsolatos attitűdök vizsgálatát. A kapott eredmények alapján a pedagógusok képzése megvalósult és a tanulók drog-prevenciós órákon és programokon vettek részt. A helyi droghelyzettel kapcsolatos információ áramlásba a szülők is bevonásra kerültek.

Az elmúlt évben a Nemzeti Stratégiát alapul véve elkészült a KEF helyi, tiszaújvárosi Drogstratégiája, így ebben az évben már el lehetett végezni az elfogadott drogstratégiához kapcsolódó átfogó monitoring vizsgálatot.

A monitoring tevékenység több területre és több formára terjedt ki. Az egyik formája a kérdőív és ezen keresztül a megcélzott populáció a tanulói, a pedagógusi és a szülői célcsoport. A másik formája az interjú, a harmadik formája, pedig a KEF működéséhez kapcsolódó dokumentumelemzés.

A KEF döntése alapján a monitorozás kiterjedt egyrészt a tanulókra, akiket kérdőívek által kerestünk meg. A tanulók esetében kíváncsiak voltunk a különböző programok hatékonyságára, az informáltság fokára, a droggal kapcsolatos attitűd és segítőkészség változására, a kortárssegítő csoporttal kapcsolatos véleményekre.

A kérdőív biztosította az anonimitást, a kérdések és az állítások megfogalmazásakor az egyszerűségre és az összehasonlíthatóságra törekedtünk.

A kérdőívek felvételében az iskolákban dolgozó gyermek és ifjúságvédelmi felelősök segítettek. A szakmai segítségükkel került két program kiválasztásra - a drog prevenciós órák és a városi szintű drog prevenciós nap - amelyek hatékonyság elemzését céloztuk meg.

A pedagógusok megkeresése is anonim módon történt, a kérdőív keretén belül képet akartunk kapni a felkészültségükről, tájékozottságukról és a drog-prevencióval kapcsolatos hatékony módosításról szóló elképzelésükről.

A szülők kérdőív által történt megkeresése is anonim volt, és a kérdéssel kapcsolatos tájékozottságukról, a gyermekük magatartásának változásáról, a véleményük szerinti hatékony változtatási beavatkozásokra voltunk kíváncsiak.

Az interjúkészítéshez a Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Drogstratégiája négy pillérét vettük figyelembe, amely összhangban van a "Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására" elnevezésű országgyűlési határozattal.
Ezek az alábbiak:

Így az interjú során megkerestük az általános iskola igazgatóját, a helyi rendőrség alezredesét, a Városi Rendelőintézet igazgatóhelyettes főorvosasszonyát, és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársát.

A kortárssegítő csoport monitorozását, az elvégzett vizsgálat leírását Bozsikné Víg Marianna végezte el, aki a KEF szakmai tanácsadó bizottságának vezetője.

A dokumentum elemzéskor a KEF üléseken megszületett jegyzőkönyvek, határozatok kerültek elemzésre.

A monitoring vizsgálatban az alábbi összetételben vettek részt adatközlők:

A monitoring vizsgálatban a fenti táblázat adatai alapján összesen 283 fő vett részt. A kiválasztás során a minta lefedi a városra jellemző populációt. A tanulók kiválasztása során arra törekedtünk, hogy a helyi programok által megkínált célcsoport tagjait kérdezzük meg. A diákok esetén az általános iskola 7. és 8. osztályos tanulóit és a középiskola gimnazistáit, szakközépiskolásait és szakmunkástanulóit kérdeztük meg. A fenti táblázat jelzi, hogy az általános iskolások és a középiskolások egyforma aktivitással vettek részt a monitoring vizsgálatban.

A szülők esetében a tanulói célcsoport szüleit igyekeztünk megkeresni, illetve azokat, akik részt vettek valamilyen programon. A szülői célcsoport esetén az általános iskolás tanulók és a középiskolás diákok szüleit egyaránt megkerestük. A szülői célcsoportnál az általános iskolások szülei segítették jobban a monitoring munkát.

A pedagógusok közül igyekeztük azokat megkeresni, akik valamilyen képzésben vettek részt, vagy részt vettek az iskolai programok vezetésében. A pedagógusok közül szintén az általános iskolában tanító tanárok voltak aktívabbak, de mivel a monitoring vizsgálat időpontja a tavaszi szünet utáni időpontra eset, - amelyhez már közel voltak a különböző vizsgák időpontjai - ezért a középiskolai tanárok elfoglaltsága megnőtt, és valószínű emiatt kevesebben válaszoltak a kérdőívekre.

Az alábbi grafikon a monitoring vizsgálatban résztvevőket mutatja intézményenkénti eloszlásban

Az elvégzett kérdőíves monitoring vizsgálat elemzése

A tanulóktól felvett kérdőívek adatai

A monitorozás során először a programok elemzésére került sor.
A diákok megkeresése során két program összehasonlítását céloztuk meg az alábbi táblázatban szereplő szempont sor alapján. Az egyik program az iskolákban megvalósított drog-prevenciós óra, amely az életkori a játosságokat is figyelembe vette, a másik a városi szinten minden évben megszervezésre kerülő városi drog ellenes nap programja.

Az alábbi táblázat az iskolai drog-prevenciós órák válaszait tartalmazza a két intézmény összehasonlításban.

A drog-prevenciós óra a fenti táblázat adatai alapján a célcsoport számára hatékony információ átadásnak mondható. Az igen válaszok többsége a 70% felett van.

A grafikon szemléletesen mutatja, hogy a két oktatási intézményben folyó drog-prevenció hatékonyságában csekély eltérés van. Az általános iskolás korosztály két állítás esetében tért el pozitív irányba a középiskolás korosztályhoz képest, az egyik az, hogy "Segített abban, hogy jobban tudjak problémákat megoldani" a másik pedig, hogy" Segített abban, hogy döntéseimért vállaljam a felelősséget". Minkét célcsoport megegyezett abban, hogy a drog-prevenciós óra nem segített neki a szórakozás alternatív formáinak megismerésében.

Az alábbi táblázat a városi szintű drog-prevenciós napra adott válaszokat tartalmazza a két intézmény összehasonlításban.

A városi szintű drog-prevenciós program kevésbé nyújtja azokat az ismereteket, amelyeket az iskolai drog-prevenciós órák lehetővé tettek. Ebben azonos a vélemény az általános iskolások és a középiskolások között, csak az eltérés tendenciája a középiskolás diákoknál nagyobb. Ez a foglalkozási forma ad viszont alternatív szórakozási lehetőségeket a fiatalok számára. Lehetőséget teremtett, hogy vágyaiknak megfelelően ismert sztárokkal, híres emberekkel találkozzanak.

A grafikon szemléletesen mutatja, hogy jelentősen kevesebb az igen válaszok száma a drog-prevenciós órához hasonlítva, de ez egyaránt kisebb mértékű mind a két célcsoportnál. Egy állítást értékeltek az általános iskolások alacsonyabb értékkel, mint a középiskolások ez a következő: "Segített abban, hogy jobban tudjak problémákat megoldani", és közel azonosan vélekedtek a következő állításról "Segített abban, hogy döntéseimért vállaljam a felelősséget".

Az alábbi grafikon jelzi, hogy minden állítás mentén az általános iskolások esetében az iskolai szintű drog-prevenciós program hatékonyabb.

Az alábbi grafikon mutatja, hogy a középiskolások esetében is az iskolai szinten megtartott drog-prevenciós program hatékonyabb.

Az állítások egy a közelmúltban megtartott óra személyi és hangulati tényezőit, valamint a diákok életkori sajátosságainak figyelembevételét elemzi.

A diákok öt fokú skálán értékelhették az állításokat, ahol az 5 volt a teljes mértékben egyetértek válaszolási lehetőség és az 1 az egyáltalán nem értek vele egyet.

Az alábbi táblázat az állítások értékelését mutatja a két korcsoport összehasonlításában.

Az állítások közül az átlagtól jobb értékelést kapott a foglalkozásvezető felkészültségének megítélése, az elhangzott információk hitelességének elfogadása. Alacsony értéket kapott az általános iskolásoknál az, hogy a foglalkozáson unatkoztak, és a középiskolásoknál pedig az, hogy a foglalkozások hatására sok mindenről megváltozott a véleményem.

A fenti grafikon jól mutatja, hogy a két célcsoport között a közelmúltban részt vett drog-prevenciós foglalkozás értékelésében jelentős különbség nincs.
A középiskolások értékelése kissé szigorúbb, az adott pontértékek az állítások többségénél alacsonyabb, mint az általános iskolásoké.

A fenti táblázat az állításokra adott átlagértéket mutatja. Az adható pontérték 1-5 között volt.
Az általános iskolások esetében az érdeklődés a drogtáskára, a leszokott drogossal történt beszélgetésre és a sztárok előadására irányult. A középiskolások esetében az érdeklődést a sztár személyiségek keltették fel, ezt követte a leszokott drogossal való beszélgetés lehetősége és még jelentős figyelmet kapott a drogtáska megtekintése.
Ezek a válaszok azt mutatják, hogy a városi szervezésű programok hatékonyságát szabadidős programként értékelik, míg a drog-prevenciós órákat iskolai jellegű ismeretátadásnak.

Az oszlopdiagram azt mutatja, hogy az általános iskolások érdeklődése intenzívebb és könnyebben felkelthető, mint a középiskolásoké. A középiskolások minden állítást alacsonyabb pontértékkel értékeltek. Az adatok figyelembevételével megállapítható, hogy a filmek megtekintése csak 4-5 helyen van a tanulók által felállított rangsorban.

Szerinted tud-e segíteni a drogfogyasztás miatt bajba került diákon egy osztálytárs?

A táblázat értékei azt jelzik, hogy mindkét célcsoport azt fogalmazta meg, hogy tud segíteni (62% illetve 57%), de ehhez egy ember kevés, és hogy talán tud segíteni, de mindenképpen érdemes megpróbálni.
A válaszok azt mutatják, hogy a tanulók szenzitivitása és felelősségérzete pozitív irányban változott.

A fenti grafikon jelzi, hogy az értékek összességben alacsonyak, de alacsony értéket mutat az az állítás is, hogy "nem, mert ez nem az osztálytárs vagy barát dolga", tehát az adatok azt mutatják, hogy a tanulók felelősségérzete osztálytársuk iránt magas szintű.

Egyik osztálytársadról megtudod, hogy rendszeresen fogyaszt valamilyen drogot: hogyan reagálsz?

A fenti táblázat adatai jelzik a drogot kipróbáló, az esetlegesen drogot fogyasztó kortárshoz való viszonyulást. A középiskolások bár alacsony pontértékkel, de kerülik a drogfogyasztó osztálytársat, és inkább nem vesznek róla tudomást, mint az általános iskolások. Az általános iskolások jobban szeretnék meggyőzni a drogot kipróbáló osztálytársat arról, hogy ne tegye tönkre az életét és más segítő felnőttek segítségét kérik. A középiskolások közül többen kockázatvállalók és esetleg szeretnék kipróbálni a szert, illetve kevésbé bátornak érzik magukat a szer kipróbáláshoz. A diákok 90-94%-a nem akarja kipróbálni a drogot.

A táblázat adatai azt mutatják, hogy az általános iskolások kétharmada hallott már a kortárssegítő csoport tevékenységéről, a középiskolásoknak pedig közel a fele.

Szerinted képesek-e a kortárssegítő csoport tagjai segíteni a társaiknak a droggal kapcsolatos kérdésekben?

A táblázat adatai azt jelzik, hogy az általános iskolások bár más felnőttől kérnek segítséget, de a vizsgált csoport fele elfogadná a kortárssegítő csoport segítségét, ezzel szemben ez az arány a középiskolások körében csak egyharmad.

Szülői kérdőívek adatai

A monitoring vizsgálat során a szülők visszajelzését is megkértük. A szülői kérdőívek során az alábbi kérdések kerültek elemzésre.

Az alábbi kérdéssel arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők ismerik-e a Tiszaújvárosi KEF munkáját, és milyen csatornákon jut el hozzájuk az információ.

Kérem, válaszoljon az igen vagy a nem egyértelmű aláhúzásával az alábbi kérdésekre!

Egy szülő válaszolta azt a kérdésre, hogy a KEF működéséről a gyermekével való beszélgetésből kapott információt.
A szülők többsége már hallott a KEF működéséről. A KEF munkájáról és feladatairól az általános iskolások szülei jelentősen tájékozottabbak (72%). A tájékoztatásnak ismert módja még a helyi újság, a Krónika és a KEF kiadványai. Kevésbé ismert forrás a helyi televízió és az előadás keretében nyújtott ismeretközlés.

A szülők felé kérdésként fogalmazódott meg az, hogy a droggal kapcsolatos témával kell-e szakembereknek foglalkozni.
Fontosnak tartja-e, hogy ezzel a témával Tiszaújvárosban a szakemberek foglalkozzanak?

A táblázat adatai egyértelműen jelzik, hogy a tudatosítás folyamata megfelelő, a szülők elvárása a probléma megoldására adekvát.

A szülőknek az alábbi a vélemény megoszlása a drogfogyasztás csökkenetése céljából.
Az alábbi felsorolásból Ön melyiket érzi hatékonynak a drogfogyasztás csökkentése céljából?

Állítások	középiskolások szüleinek visszajelzése	általános iskolások szüleinek visszajelzése
Felkészített pedagógusok bevonását	64	64
Diákok bevonását	71	72
Külső szakértő előadó bevonását	36	72
Szabadidő vagy kulturális keretek közötti információközlést	28	44
Az iskola falai közötti prevenciós foglalkozásokat	21	48
Tanóra keretében prevenciós órák tartása	57	52
Szülők bevonása a megelőzésbe	71	56

Egy szülő jelezte vissza, hogy a szórakozóhelyek ellenőrzésére volna szükség.
A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy a szülők fontosnak tartják a diákok bevonása után a pedagógusok bevonását a drogprobléma megoldásába, valamint külső szakértők jelenlétét is szükségesnek tartják, de a legnagyobb arányban a diákok bevonását tartják fontosnak. A szülők saját tevékenységük bevonását is igénylik, és ezt inkább a középiskolások szülei tartják fontosnak.
Az információközlés hatékonyságát a tanórai keretek között zajló programoktól remélik.

A szülők visszajelzésére voltunk kíváncsiak, hogy véleményük szerint a gyermeküknek szóló programokban az alábbi állítások közül melyek valósultak meg leginkább.

Ön szerint az alábbi állítások közül a gyermekének szóló drogfogyasztást megelőző programokban melyek valósultak meg leginkább?

Állítások	középiskolások szüleinek visszajelzése	általános iskolások szüleinek visszajelzése
A drogról és a drogfogyasztás ártalmáról szóló ismeretek átadása	57	64
A drogok veszélyeinek tudatosítása	86	80
Annak tudatosítása, hogy tilos drogot használni	21	32
A gyermekük számára új élmények szerzése, alternatív szórakozási formák megismertetésére irányuló tájékoztatás adása	7	24
A gyermek társas kapcsolatainak jobb megértése	14	20
A nemet mondás megtanítása	21	40
Annak tudatosítása, hogy mindig van választási lehetőség	36	52
Hogy miként segíthet drogfogyasztó osztálytársának	14	24
Hogy jobban tudjon problémákat megoldani	21	24
Hogy döntéseiért vállalnia kell a felelősséget	50	56
A gyermek önismeretének fejlesztése	28	52

A táblázat adatai azt jelzik, hogy a hatékonyság jelentős a drogok veszélyeinek tudatosítása területén, a drog ártalmáról szóló ismeretek közlése során, és azon a területen, hogy gyermeküknek kell vállalnia a döntéseikért a felelősséget.

A következő kérdés segítségével a szülői attitűd változásra voltunk kíváncsiak:
Kérem, válaszoljon az igen vagy a nem egyértelmű aláhúzásával az alábbi kérdésekre!

Állítások	középiskolások szüleinek visszajelzése		általános iskolások szüleinek visszajelzése
Állítások	igen	nem	igen	nem
Csökkent-e a szülők szerhasználata (alkohol, dohányzás, drog)	36	64	24	76
Javult-e a szülők közötti kommunikáció	42	58	28	72
Javult-e a szülők gyermeknevelési készsége	36	64	36	64
Közeledett-e a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos nézetrendszere egymáshoz	28	72	48	52
Javult-e a szülők részéről a támasznyújtás a gyermek felé	43	57	52	48

A középiskolások esetében nincs változás, az általános iskolások esetében javult a szülők részéről a támasznyújtás a gyermek felé.

Az alábbi kérdések a gyermek magatartásának változását célozta meg.
Kérem, válaszoljon az igen vagy a nem egyértelmű aláhúzásával az alábbi kérdésekre!

Állítások	középiskolások szüleinek visszajelzése		általános iskolások szüleinek visszajelzése
Állítások	igen	nem	igen	nem
A gyermekem hétközben esténként több alkalommal szórakozóhelyekre jár.	0	100	0	100
A gyermekem hétvégente rendszeresen szórakozóhelyekre jár.	14	86	8	92
A gyermekem a szórakozás során alkoholt fogyaszt.	21	79	0	100
A gyermekem az iskolán kívül rendszeresen dohányzik.	14	86	8	92
A gyermekem már kipróbált valamilyen illegális drogot.	0	100	0	25
A gyermekével rendszeresen megbeszéli az aktuális problémákat.	79	21	92	8
A gyermekem betartja az esti kimaradások határidejét.	93	7	96	4
A gyermekem baráti kapcsolatait ismerem és elfogadom.	93	7	88	12

A fenti táblázat adatai jelzik, hogy a szülők visszajelzése alapján sem hétközben, sem hétvégén nem jár rendszeresen szórakozóhelyre. Az általános iskolai tanulók szülei szerint gyermekük nem fogyaszt alkoholt, középiskolások közül már a szülők 21%-a érzékeli, hogy gyermeke alkoholt fogyaszt. Az illegális drog fogyasztására minden megkérdezett szülő nemleges választ adott. A szülők 85%-a megbeszéli gyermekével az aktuális problémát, amely jelentős a támasznyújtás tekintetében. A szülők szintén jelentős százaléka adta azt a választ, hogy az esti kimaradások idejét a gyermeke betartja.

Az alábbi kérdések a szülők aktivitását vizsgálja a témában.
Kérem, hogy válaszoljon az igen vagy nem egyértelmű aláhúzásával az alábbi kérdésekre!
Az iskola vagy a helyi média által meghirdetett programok közül részt vettem:

Állítások	középiskolások szüleinek visszajelzése		általános iskolások szüleinek visszajelzése
Állítások	igen	nem	igen	nem
Iskola által szervezett előadáson	21	79	52	48
A városi egészség vagy drog napon	14	86	24	76
Városi szinten szervezett előadáson	7	93	32	68

A fenti táblázat és az alábbi grafikon is egyértelműen jelzi, hogy a szülői aktivitás még elmarad az elvárható szinttől. Az általános iskolai tanulók szülei talán még jobban aggódnak a gyermekeikért, ezért részvételük az iskolai előadásokon jelentősen nagyobb, mint a középiskolásoké.

A táblázat adatai azt jelzik, hogy a középiskolai tanulók szülei még nem rendelkeznek elegendő ismerettel, az általános iskolai tanulók szüleinek a fele már megszerezte a szükséges ismereteket, de az ismeret átadás, közlés még mindkét csoport felé szükséges.

Bár az információk megfelelő mennyiségével nem rendelkeznek, mégis alig kérnek segítséget a különböző szakmai területektől.

A kortárscsoport tevékenységéről az általános iskolai tanulók szüleinek majdnem fele rendelkezik információval.

Az Ön véleménye szerint milyen programok segítenék még a drogfogyasztás csökkentésére irányuló célok megvalósulását?

Szülői válaszok összegzése a kérdőív nyitott kérdésére
A véleményük szerint a következő programok csökkentenék a serdülők drogfogyasztását:
Ingyenesen szervezett sportprogramok.

A korosztályt érdeklő bármilyen témájú előadássorozat. Folyamatosan előadások szervezése iskolán belül és városi szinten. Minden olyan előadás, amely a tanulók szemszögéből mutatja be a témát, és olyan kiadvány, ami felkelti az érdeklődésüket (pl. sportsztárok, színészek, énekesek, ismert emberek szóljanak hozzájuk).

Klubkeretben működő filmvetítések. Több oktatófilmet kellene vetíteni a gyerekeknek, és jobban tudatosulna bennük, hogy milyen káros hatása van a drognak.
Több felvilágosító TV műsor, amelyben lehetőség lenne igaz történetek megismerése.

Olyan programok, amelyek a családokat erősítenék, hogy többet lehessenek együtt a családtagok. Szülők jobb kapcsolata gyermekükkel, következetesség. A szülők figyelem felhívása véleményük szerint elengedhetetlen. Családban történő nevelkedés, odafigyelés a gyermekre, a jogaira és kötelességeire való megtanítás.
Olyan programok, melyeken játékos vetélkedők keretében ismerkedhetnek meg a drogfogyasztás veszélyeivel. Drogprevenciós táborok, drogtáborok szervezése, drogmentes nap beindítása a városban. Segítségnyújtás biztosítása a bajban lévő gyermekeknek.

Olvasmányok, amelyek érzelmileg hatnak és valamilyen okulást is sugároznak a gyerekeknek, amiből rájöhetnek, hogy ki is segíthet nekik a bajban. Szórólapok terjesztése postai úton. Helyi újságban cikkek megjelentetése, példák sorolása. A tájékoztatást időben meg kellene tenni a szülők felé és a szülőnek-gyermeknek együtt részt venni, megbeszélni, szakemberrel és otthon a szülővel.

A gyerekek akkor riadnak meg a legjobban a drogtól, ha hozzájuk közel állókat hozzuk fel példának. Akik drogoznak és élő példa előttük, hogy mi lesz a következménye, ha ők is ilyet tennének. Korábban drogozó, most gyógyuló vagy gyógyult fiatalokkal történő személyes találkozás, ahol a meghívott beszél korábbi gondjairól, és jelenlegi életéről. A diákok pedig kérdéseket tehetnének fel. Elrettentő példák bemutatása.
Pozitív értékeket közvetítő ifjúsági klubok szervezése.

A tanári kérdőív értékelése

Az első kérdésben arra kértünk információt, hogy milyen csatornákból ismerik a pedagógusok a KEF működését.
Kérem, válaszoljon az igen vagy a nem egyértelmű aláhúzásával az alábbi kérdésekre!

A táblázat adatai azt mutatják, hogy a pedagógusok jelentős többsége hallott már a KEF működéséről. A középiskolai tanárok az információikat elsősorban a KEF kiadványaiból, a tanárokkal folytatott beszélgetésből és csak ezt követően a helyi médiákból, illetve külső előadótól. Az általános iskolai tanárok információikat hasonló módon szerzik be.

A pedagógusok felé kérdésként fogalmazódott meg az, hogy a droggal kapcsolatos témával kell-e szakembereknek foglalkozni.
Fontosnak tartja-e, hogy ezzel a témával Tiszaújvárosban a szakemberek foglalkozzanak?

A fenti táblázat egyértelműen mutatja, hogy szükségesnek érzik, hogy szakember foglalkozzon a témával.

A pedagógusoknak az alábbi a vélemény megoszlása a drogfogyasztás csökkenetése céljából.
Az alábbi felsorolásból Ön melyiket érzi hatékonynak a drogfogyasztás csökkentése céljából?

Állítások	középiskolai tanárok visszajelzése	általános iskolai tanárok visszajelzése
Felkészített pedagógusok bevonását	91	92
Diákok bevonását	82	80
Külső szakértő előadó bevonását	91	88
Szabadidő vagy kulturális keretek közötti információközlést	64	36
Az iskola falai közötti prevenciós foglalkozásokat	72	68
Tanóra keretében prevenciós órák tartása	82	60
Szülők bevonása a megelőzésbe	72	84

A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy leginkább a felkészített pedagógusok munkájára lenne szükség, amelyet a külső szakértő bevonása követi és csak ezután jön a diákok bevonásának szerepe.

A pedagógusok visszajelzésére voltunk kíváncsiak, hogy véleményük szerint a tanulóknak szóló programokban az alábbi állítások közül melyek valósultak meg leginkább.

Ön szerint az alábbi állítások közül a tanulóknak szóló drogfogyasztást megelőző programokban melyek valósultak meg leginkább?

Állítások	középiskolai tanárok visszajelzése	általános iskolai tanárok visszajelzése
A drogról és a drogfogyasztás ártalmáról szóló ismeretek átadása	91	72
A drogok veszélyeinek tudatosítása	91	80
Annak tudatosítása, hogy tilos drogot használni	45	36
A tanuló számára új élmények szerzése, alternatív szórakozási formák megismertetésére irányuló tájékoztatás adása	18	16
A tanuló társas kapcsolatainak jobb megértése	36	48
A nemet mondás megtanítása	8	76
Annak tudatosítása, hogy mindig van választási lehetőség	73	88
Hogy miként segíthet drogfogyasztó osztálytársának	27	32
Hogy jobban tudjon problémákat megoldani	45	44
Hogy döntéseiért vállalnia kell a felelősséget	73	88
A tanuló önismeretének fejlesztése	45	56

A pedagógusok véleménye szerint a programok alapján leginkább a drogok veszélyeinek tudatosítása valósult meg, ezt követően az, hogy diák döntéseiért vállalja a felelősséget, a fontossági sorrendet annak tudatosítása követi, hogy a diáknak mindig van választási lehetősége és a drogfogyasztás ártalmairól szóló ismeretek átadása.

Kérem, hogy válaszoljon az igen vagy nem egyértelmű aláhúzásával az alábbi kérdésekre!

Az iskola vagy a helyi média által meghirdetett programok közül részt vettem:

Állítások	középiskolai tanárok visszajelzése		általános iskolai tanárok visszajelzése
Állítások	igen	nem	igen	nem
Iskola által szervezett előadáson	91	9	80	20
A városi egészség vagy drog napon	64	36	40	60
Városi szinten szervezett előadáson	64	36	48	52

A táblázat azt mutatja, hogy a pedagógusok jelentős százalékban (76%) az iskolai rendezvényeken jelenik meg, ezt követi városi szintű rendezvényeken való részvétel (49%).

A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy a pedagógusok már rendelkeznek valamennyi ismerettel a drogprobléma kezeléséhez, de ennek mértéke még nem éri el városi szinten az 50%-ot.

A pedagógusok információt az egészségügy és a rendőrség területéről szeretnének még kapni.

Az általános iskolai tanárok jelentős többsége hallott már a kortárssegítő csoport tevékenységéről, a középiskolai tanárok esetében ez nem éri el az 50%-ot.

Az alábbi állítások felsorolásával arra voltunk kíváncsiak, hogy a pedagógusok iskolai szinten milyen ismeretekkel, felkészültséggel rendelkeznek a vizsgált témát illetően.

Az Ön véleménye szerint az alábbi állítások az Ön iskolájára inkább igazak vagy nem?

Állítások

középiskolai tanárok visszajelzése

általános iskolai tanárok visszajelzése

A tanárok megfelelő tudással és szemlélettel rendelkeznek a drogproblémával való foglalkozás és a drogtematikai oktatása szempontjából.

A tanárok magabiztosak a drogtematika oktatásában betöltött szerepüket illetően.

Az iskolában a drogprogram tervezett.

Az egyes osztályokban a diákok e témára ráhangolódtak.

Az osztályokban folyó munka megfelel a szakmai kritériumoknak.

Az egyes osztályokban a munkát megfelelően adminisztrálják, amiből a munka folyamatára és előrehaladására lehet következtetni.

Az iskola kapcsolatot tart fenn a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal.

Az iskola élő kapcsolatot tart fenn a helyi segítőszolgálatokkal.

Az iskolai drogpolitika tartalmazza a szülők bevonásának módszereit és ütemezését.

Az iskola bekapcsolódik a helyi ifjúsági és közösségi kezdeményezésekbe a drogproblémák megelőzése és visszaszorítása érdekében.

Az iskola lehetőségeihez képest részt vesz nemzetközi eseményeken.

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az iskolai drogprogram mindkét intézményben tervezett.
A középiskola esetében kiemelkedő értéket kapott a KEF-fel való együtt működés.
Mindkét intézményben dolgozó pedagógusok esetében alacsony pontértéket kapott, hogy a tanárok magabiztosak a drogtematika oktatásban betöltött szerepükben.

A fenti grafikon azt jelzi, hogy az iskolai szintű drogprogram az általános iskolában tanító tanárok számára átláthatóbb és követhetőbb.

A kérdőív során a pedagógusok kifejthették véleményüket, hogy milyen programok segítenék a drogfogyasztásra irányuló célok elérését.

A kérdőív nyitott kérdésére adott válaszok összegzése az alábbi:
A pedagógusok véleménye szerint lehetne szervezni az ifjúságnak mind városi, mind iskolai szinten "együtt a drog ellen" című napot vagy napokat szakemberek bevonásával.
Sport illetve kulturális programok szervezése. A rendezvényeket rendszeressé kellene tenni.
Nagyobb mozgásteret és jogi támogatást biztosítani a pedagógusnak, hogy már a gyanú esetén is merjen a szülőnek szólni, ne kelljen félnie a "meghurcoltatástól."
Legfontosabb szerepe a szülői háznak van. Éretlen gyerek ne kerülhessen közelébe sem a drogoknak (szórakozóhelyek, alkohol). Kísérletezgetés helyett talán érdemesebb a már tapasztalattal rendelkező országokban körülnézni.
Fiatalok ízléséhez közel álló programok, melyek gyógyult sztárok példájukkal mondják el a drog káros hatásait.
A rendőrség és az egészségügy szakembereinek létszámnövelése.
A média többet szóljon a drogozás egészségkárosító szerepéről és a bűnözéshez fűződő kapcsolatáról.
A tanuló és a szülő, ha tájékozódni akar, megvan minden lehetőség.
Azok a programok, amelyek eddig vannak azok elvileg jók. A szülők felé kellene jobban megtalálni az utat.
Külső szakember által vezetett tréning, helyzetgyakorlat megszervezése.
A szülők szervezett, rendszeres tájékoztatása. A felnőttek példamutató magatartásának pozitív változtatása.
A városi rendezvények drogmentessé tétele.

Történetek, filmek, dokumentumfilmek bemutatása. Szermentes fiatalok előadása, beszélgetés szervezése, akik már negatív tapasztalattal rendelkeznek.

A DADA a Rendőrség Biztonságra Nevelő Programja. A drogmegelőző programot fontos lenne, ha megelőzne egy önismeret fejlesztő program.

Sok tanuló megy tanítás után a város szórakozóhelyeire, ahol csocsóznak, biliárdoznak, de már csak egy lépés a dohányzás az alkoholfogyasztás. Talán jó lenne őket az iskolában tartani közösségi programokkal, szervezetten. A programok vezetéséhez szakember alkalmazása.
Elsősorban nem programok kellenek, hanem olyan családok, amelyek betöltik alapvető funkciójukat, de a szabadidejük eltöltéséhez több programközül választhatnának talán az is segítene.

Videó anyag, amiben elrettentő példaként szerepel drogfogyasztás.
Folyamatos önismereti, társas kapcsolatokat építő foglalkozások (iskolában, iskolán kívül, pl. klub, pszichológus foglalkoztatásával)

A monitoring vizsgálat interjú adatai

Keresletcsökkentés (Az iskolai prevenciós programok monitorozása)

Az oktatás területéről az interjú beszélgetés az Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat igazgatójával történt (Kulcsár Albert igazgató).

Az interjú témája a 2004-2005. év vonatkozásában a tényadatok értékelése az alapfokú és középfokú oktatási intézmények vonatkozásában.
A beszélgetésből a következő helyzetkép bontakozott ki:
Az iskolai drogprevenciós programokban megfelelő képzettséggel rendelkező kollégák tarthatnak csak foglalkozásokat. Mindig az aktuális tanév határozza meg, hogy konkrétan közülük ki vezet foglalkozást.
Az intézmény figyelmet fordít a pedagógusok képzésére, ezért akkreditált drogmegelőzési, egészségfejlesztési képzést végzett:

A drogprevencióval kapcsolatos szervezési, lebonyolítási feladatokban részt vesz az intézmény vezetése, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős illetve az osztályfőnökök.

Az oktatási intézményben az alábbi szervezett és működő drogmegelőzési programok valósultak meg:
Alapfeladatból adódó tevékenységek:

10 órában egészségfejlesztési , ezen belül drogprevenciós témákkal is foglalkoznak.

Az intézményben megvalósításra került önálló kezdeményezésű programok:

      szlogennel az életmód napok rendezvénysorozatot.
Ezt a tevékenységünket az Egészségesebb Iskolákért Egyesület is támogatta anyagilag.
a 2003-2004-es tanévben
-    A GYISM-OM pályázata
Az 5-8. évfolyamon 225 foglalkozásra került sor /5-5 foglalkozás osztályonként / , az Életvezetési ismeretek és készségek program segítségével.
A tantestület körében akkreditált képzés keretében újabb 10 kolléga elvégezte az Életvezetési ismeretek és készségek c. program tanítását lehetővé tevő 40 órás programot, valamint a tantestület 50%-a részt vett 10 órás, hangsúlyozottan   drogprevenciós képzésben a 2 P Oktatási Bt. trénereinek vezetésével.
-   A GYISM pályázata: 2003. október 29 - november 14.
"KÖZÖSEN A DROGOK ELLEN" drogmegelőzési napok rendezvénysorozata.
A 2004-2005-es tanévben
- A GYISM-OM pályázata: 2004 októberében
KÖZÖSEN AZ EGÉSZSÉGÉRT Életvezetési és drogmegelőzési napok
a Sziget Droginformációs Alapítvány egészségmegőrző és drogmegelőzési programja
valósult meg a 4-6. évfolyamon 738 tanulót és 35 pedagógust érintett.
- A GYISM pályázata: 2005. március-május
VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ?! kábítószer-prevencióval foglalkozó pozitív értékeket
közvetítő, interaktív részvételt feltételező, megközelítőleg 500 fő (tanuló és szülő)
bevonásával szervezett komplex program.

A 2005-2006-os tanévben
Az ICsSzEM-OM pályázata
Az 5-8. évfolyamon 220 foglalkozásra került sor /5-5 foglalkozás osztályonként /, az Életvezetési ismeretek és készségek program segítségével.
A tantestület köréből újabb 2 kolléga végezte el az Énünk alapjai c.30 órás akkreditált képzést.

Az intézménynek milyen a Tiszaújvárosi KEF- fel a kapcsolata?
Valamennyi felénk közvetített rendezvényen részt veszünk, együttműködünk azok szervezésében ( pl.: közvetítés a szülők, diákok felé)

Létezik-e iskolai drogstratégia?
Igen, 2001-ben készült. Az iskola Pedagógiai Programjának szerves részét képező egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatok által megfogalmazottakra épül, bevonva mindhárom célcsoportot ( szülő-diák- pedagógus ).
2008-ig fogalmazza meg hosszú távú céljainkat.

Az elvégzett kontroll felmérés célcsoportunkra vonatkozó adatainak felhasználásával
a drogügyi koordinátor irányításával elvégzi az intézményi egészségstratégia és azon belüli drogstratégia felülvizsgálatát, aktualizálását.

Ki és hogyan látja el a drogkoordinátori feladatokat?
1 fő iskolai drogkoordinátor tanúsítvánnyal rendelkező kollégánk van, Bráz Györgyné. Az iskolai egészségnevelési munkaközösség keretein belül működő egészségfejlesztési munkacsoportot irányítja.

A KEF munkájában részt vevő pedagógusok száma, képzettsége:
1 fő, Szalai Csabáné gyermek-és ifjúságvédelmi felelős.
Képzettsége: tanító, közoktatási vezető

Egészségügyi ellátó rendszer (Ártalomcsökkentés ) monitorozása

Interjú felvétel a Városi Rendelőintézet pszichiáterével történt, aki a jelzett intézmény igazgatóhelyettese és a KEF társelnöki feladatait is ellátja (dr. Juhász Júlia főorvosasszony).
A vele történt beszélgetésből a következő információkat kaptam:

A kábítószer probléma miatt segítséget kérők száma helyi szinten
- akik saját drogproblémájukkal keresték fel a Rendelő intézetet: 2006: 4 fő ( ebből 3 fő lett tovább küldve Miskolcra)
- akik esetében család ill. ismerős jelezte a problémát: 6 fő.

Megyei szintű statisztikai adatok Tiszaújváros vonatkozásában.
Az alábbi táblázat a miskolci Drogambulancia statisztikai adatait mutatja
1996-2006 időszakban:

Település megnevezése/fő
Miskolc	1098 fő
Miskolc környéke	180 fő
Tiszaújváros és környéke	99 fő
Kazincbarcika és környéke	206 fő
Szerencs és környéke	73 fő
Ózd és környéke	133 fő
Mezőkövesd és környéke	28 fő
Szikszó és környéke	21 fő
Sárospatak és környéke	23 fő
Sátoraljaújhely és környéke	17 fő

A Drogambulancia adatai a 2006-os évre vonatkozóan az új jelentkezők száma esetében jelentős csökkenés mutatható ki. Új jelentkezők száma: 62 fő (2003-ban 361 fő; 2004-ben 146 fő; 2005-ben 207fő;).

Az intézeti kezelés szükségességének megbeszélése ehhez, ha kell a vizsgálat során telefonos kapcsolatot lehet felvenni a választott segítő intézménnyel, a páciens számára átadásra kerül az intézmény címe, és megbeszélésre kerül a további kapcsolattartás lehetősége és formája.
A segítséget nyújtók létszáma, szakképzettsége, képzésük fejlesztés:,

Továbbképzés formái:
Helyben tartott szakmai továbbképzést a Miskolci Drogambulancia.
Konferenciákon, rendezvényeken vettek részt a témával foglalkozó egészségügyi munkatársak.
A szakirodalom rendszeres figyelése.
Az esetek együttes megbeszélése:
Bővültek-e az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos programok:
Rendelői szinten nem bővültek.

Kínálatcsökkentés monitorozása

Tiszaújváros droghelyzete rendőri szemmel:
Az interjú felvétele a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság alezredesével (Szabó Sándorral) történt.
A témával való foglalkozást egy rövid történeti áttekintés előzte meg:
Tiszaújvárosban a rendszerváltás előtt a ma ismert és elterjedt drogok lényegében ismeret-lenek voltak, aki mégis kábító hatást akart elérni, azt gyógyszerekkel, vagy gyógyszerek és alkohol közös fogyasztásával, különféle oldószerek gőzének belélegzésével (szipuzás) oldotta meg. Bár konkrét adat nincs rá, vélelmezhető, hogy külföldi kapcsolatok révén akadt 1-2 ember, aki saját használatra beszerzett néhány gramm kannabiszt vagy amfetamint, de a kábítószer árus (díler) ekkor még nem létező fogalom volt. Ebben az időben Magyarország elsősorban a kábítószer tranzit útvonala volt, azaz annak legnagyobb részét rajtunk keresztül szállították.

A rendszerváltás után a megnyíló határok, a bővülő állampolgári jogok, a vállalkozások elterjedése, a gazdagságban élők számának növekedése, a fiatalok által vonzónak talált, korábban ismeretlen vagy tiltott információk beáramlása, az egyre másra nyíló diszkók által vonzott tömegek elősegítették azt, hogy az országba több kábítószer kerüljön be és arra fizetőképes kereslet is legyen.

Tiszaújvárosban a legelterjedtebb könnyű drogok elsősorban a drogfogyasztók között ismert személyektől szerezhetők be, azaz nem kifejezetten egy helyhez köthetően, hanem az ismert személlyel történő kapcsolattartással akár utcán, akár szórakozóhelyen, akár iskolába, ahol megbeszélik a találkozást.

A fogyasztás elsősorban a diszkók napján jellemző, ilyenkor az is vehet drogot, aki egyébként nem ismeri a dílereket, ilyenkor - ha megbíznak benne - rákérdezésre biztosan kap egy két nevet, hogy kit és hol keressen, de akadnak olyan dílerek is, aki megszólítanak fiatalokat és felkínálják nekik az anyagot.

Az elmúlt években általunk felszámolt értékesítő hálózatok felépítése általában a következő volt:

Egyszerre egy kisebb körzetben ( egy város vagy egy szórakozóhely ) általában csak egy nagyobb díler tevékenykedik, mivel a terület védelmét megszervezik, de egy-egy konkurrens csoport is megjelenhet, ezek vagy nem tudnak a másik csoportról vagy igyekeznek titokban "dolgozni ". A konkurrenciát - ha tudomást szerez róla - az erősebb csoport rövidesen felszámolja vagy egyezséget kötnek ( a nagyobb díler a saját árúját a korábban konkurrensekkel adatja el ).

2005-2006 év statisztikai adatai:
Felderített bűncselekmények száma: 56
Eljárás alá vont gyanúsítottak száma: 38

Ez a mennyiség tartalmazza a ténylegesen lefoglalt , ill. a vallomásokban beismert kábítószereket. (A lefoglalt mennyiség összegzésére csak az ügyek egyenkénti elemzésével lenne lehetőség, ami rendelkezésre álló rövid idő miatt most nem volt lehetséges.)

A Rendőrkapitányság pénzügyi, technikai és személyi háttere:
A rendőrség központi, területi és helyi szervekből áll, mely szervek kivétel nélkül kötelesek a kábítószerekkel kapcsolatban információkat gyűjteni, ill. a tudomásukra jutott bűncselekmények ügyében nyomozást elrendelni és lefolytatni. Nem azonos viszont ezeknek a szerveknek a személyi és a technikai háttere, mivel a központi szervek rendelkeznek kifejezetten a droggal foglalkozó szervezeti egységekkel és szakértőkkel, a központi szerveknél már nincsenek szakértők és csökken a specialisták száma is, a Tiszaújvárosi és a hozzá hasonló kisebb Rendőrkapitányságon egyáltalán nem különül el a drogbűnözés elleni fellépés az általános feladatoktól.

A Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya ennek megfelelően az általános tevékenységébe ágyazva általános szűrő-kutató munkát végez, elemzi, értékeli és ellenőrzi a felmerülő információkat majd megszervezi és végrehajtja a bűncselekményt elkövető személyek elleni fellépést, lefolytatja a bizonyítási eljárást. Ritkábban véletlenszerű tettenérések alapján is indítunk eljárásokat, de ilyenkor is cél az eljárás során a lehető legszélesebb körben felderíteni azt az elkövetői kört, akiknek az elfogott személyhez ill. a nála talált lábítószerhez közük volt.

A rendőri állomány továbbképzései során a kábítószerekkel kapcsolatos legújabb ismeretekről folyamatosan információt kapnak, de kifejezetten a drogokkal kapcsolatos szakirányú képzésben ezidáig 3 fő részesült ( 2 fő a felderítéssel, 1 fő a megelőzéssel kapcsolatban).

Kábítószerek azonosítására gyorstesztekkel rendelkezünk, de szakértői vizsgálatokra az anyagokat a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézethez kell felterjeszteni.

A kapitányság nem önálló gazdálkodó szervezet, így a drogokkal kapcsolatos pénzügyi forrásokkal nem rendelkezünk, a területi ill. központi szervek ilyen irányú adatai előttem ismeretlenek.

A probléma társadalmasítása (közösségi együttműködés) monitorozása

A Humánszolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának, illetve Gyermekjóléti Szolgálatának munkatársával az interjú alapján a következő beszélgetés alakult ki. (Figezkyné Kincses Tünde)

Minden évben megszervezésre kerül a "Családi nap" program, amely városi szintű rendezvény. Ehhez táruló programok: játszóház, családi vetélkedők, tehetséges amatőr fiatalok fellépésének biztosítása. A megcélzott populáció a család, azaz a szülők és a gyermekek, az életkor emiatt igen széles, hiszen a családokhoz gyakran kapcsolódik a nagyszülői generáció is.

A szakmai programok, a drogprevenciós programok pályázatok keretén belül jelennek meg, amelyek a következők voltak: rajzpályázat, novella író pályázat, plakátkészítő pályázat, plakát készítés, montázs készítés, filmpályázat, fotópályázat, a KEF logójának megtervezése (ez utóbbi jelenleg van folyamatban)

A külső pályázat, A Szertelenkék alapítványon keresztül valósult meg, amelynek keretében a fiatalok által ismert hazai ismert személyiségek, sztárok ( Ayala, Bojtorján együttes, Fiesta együttes) meghívására került sor, akik szórakoztató műsort mutattak be, amelynek célja a drogprevenció volt.

A fiatalokat megcélozva működik az Ifjúsági Információs Pont. Ennek célja és feladata a helyi, regionális információhoz való hozzájutás, munkalehetőségekhez való hozzájutás.

Nemrégen még működött a Filmklub, de jelenleg az érdeklődés hiánya miatt nem működik.
Hasonlóan a csekély érdeklődés miatt a szülői műhely is szünetel.
A feladatellátásához az erőforrások szűkösek, de működőképesek.

Titokszoba működik a Középiskolában, délután, ahová a fiatalok önkéntesen elmehetnek és elmondhatják problémájukat, ez tanácsadói és szűrői funkcióval működik.

A jelenleg is aktívan működő Baba-Mama klub megcélzott célcsoportja a kismamák és a kisgyermekek. A feladata a gyermeknevelés segítése, a szülői feladatokból származó szorongás csökkentése, a szülők megsegítése a szakemberekkel folytatott konzultációs beszélgetés eredményeként.

Kortárssegítő csoport monitoring vizsgálata (szerk.: Bozsikné Víg Marianna)

Elméleti háttér

Kulturális-környezeti tényezők
Szituációs-kontextuális faktorok
Interperszonális tényezők

A dohányzásra való rászokásban a kortárshatásnak van jelentősége
Alkohol-és drogfogyasztás esetében a konfliktus-megoldási módok nem megfelelő alkalmazása és a lelki tényezők a rizikótényezők

A kortárs hatást jól fel lehet használni tudatos egészségformálásra, a kiképzett kortárssegítőket a negatív kortársnyomás ellensúlyozására

Kivel beszélik meg a személyes problémáikat?
Barátokkal - 49,5% mindig
31,2% többnyire
Kitől és milyen jellegű információt szerzett a kábítószerekről?
Jól hasznosítható, hiteles információt szerzett barátoktól 43%-ban, televízióból 40,6%-ban, tanártól 38,1%-ban

2. Segítő szándékúak
3. Önkéntesek
4. Kellő ön - és társismerettel rendelkeznek

V. A kortárssegítő-képzés elméleti tematikája (zárójelben az előadók végzettsége)

VII. Kortárssegítő-képző táborok ideje és helye:
2002 - Tiszalök, Ifjúsági tábor
2003 - Bogács, Jurta tábor
2004 - Tiszalök, Ifjúsági tábor
2005 - Tiszalök, Ifjúsági tábor

Táboronként 18 - 20 fő 12-18 év közötti fiatal vett részt, általában alkalmanként 50%-a volt új gyerek, a többiek visszatérők.

Kérdőív feldolgozása

17 fő (100%) jelölte, hogy a droggal kapcsolatos ismeretei bővültek
15 fő jelölte, hogy ismeretet kaptak arra, hogyan segítsenek drogfogyasztó ismerőseiknek
13 fő jelölte, hogy a drogok veszélyei tudatosultak, és a droggal szembeni nemet mondást megtanulták.
12 fő jelölte azt, hogy megértette, hogy mindig van választási lehetőség
10 fő jelölte, hogy segítséget kapott a problémái megoldásához; önmaga megismeréséhez; megértette azt, hogy tilos drogot használni.
9 fő esetében segített abban, hogy a döntéseiért vállalja a felelősséget.
8 fő ismert meg alternatív szórakozási formákat.
50%-nál kevesebben (7 fő) jelölték, hogy társas kapcsolatai bővültek, jobban megértette azokat.

A táborvezetőket, előadókat 17 fő találta szimpatikusnak (4,5-ös értéket kapott).
Az előadók 14 főnél tudták lekötni a figyelmet (4,5-ös értéket kapott).
Az előadót a témában felkészültnek találta teljes mértékben 16 fő (4,5-ös értéket kapott).
Az elhangzottak teljes mértékben meggyőzőek voltak 15 főnél (4,5-ös értéket kapott).
Nagyon sokat tanult a foglalkozásokból 10 fő (4,5-ös értéket kapott).
Sok olyan kérdésre kapott választ, amely régen foglalkoztatta 9 fő (4,5-ös értéket kapott).
A program menetébe való beleszólás lehetőségét 14 fő jelezte (4,5-ös értéket kapott).
Szívesen venne még részt ilyen programokon 14 fő (4,5-ös értéket kapott).
A tábor hatására változott meg sok mindenről a véleménye 2 főnek (4,5-ös értéket kapott).
A foglalkozások nagy részében mással foglalkozott 0 fő (4,5-ös értéket kapott).
Nincs értelme az ilyen programoknak 0 fő (4,5-ös értéket kapott).

16 fő szerint képesek a kortárssegítők segíteni társaiknak (1 fő nem tudja).

A kérdőíves elégedettségmérés alátámasztja, hogy a kortárssegítő intenzív kiképző tábornak megvan a létjogosultsága, céljait az eltelt 4 évben elérte, az ismeretek közvetítésének jó formája.

A KEF tevékenységének monitorozása

A KEF szervezeti felépítésének, feladatának és céljának monitorozása

A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét.

A Tiszaújváros Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a 96/2000.(XII.11.) Országgyűlési határozat felhatalmazása alapján jött létre, melynek melléklete képezi a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására című dokumentumot.

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum célja
A Nemzeti Stratégia egyik alapvető elve a közösség és együttműködés, mely célként úgy fogalmazódik meg, hogy a "társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában."
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum e cél megvalósításának kulcstényezője.
A KEF-ben képviseltetik magukat a helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek, ezáltal e szakmai munkacsoport fórumot teremt az országos célokkal párhuzamosan a helyi közösség területén működő minden, a drogkérdésben érintett intézmény számára. A Fórum az a fontos láncszem, mely biztosítja a stratégiai gondolatok valósággá válását.

A KEF a fenti célok érdekében tevékenységével igyekszik összhangot teremteni a drogprobléma visszaszorításában alapvető fontosságú négy terület (a Nemzeti Stratégia által meghatározott közösség-együttműködés, megelőzés, gyógyítás és rehabilitáció-kínálatcsökkentés) szervezeteinek és intézményeinek munkájában.

Feladatai:
- a helyi drogstratégia elkészítése, a stratégia megvalósulásának hatékony koordinálása drogprobléma kezelésre vonatkozóan,
- a helyi adatok feltárása, helyzetértékelés végzése, a szükséges feladatok feltérképezése,
- az információáramlás biztosítása a döntéshozók, helyi szervezetek, intézmények, helyi médiumok, a közvélemény és szakmai szervezetek (NDI) felé,
- javaslatok megfogalmazása a helyi közigazgatás számára (tájékoztatás a sajátosságokról, az elvégzett tevékenységről, szakmai javaslatok megfogalmazása a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében),
- helyi erőforrások mozgósítása,
- a helyi szereplők tevékenységének összehangolása a közösség - együttműködés, a megelőzés, a gyógyítás, a rehabilitáció valamint a kínálatcsökkentés területein,
- kapcsolódás az országos programokhoz,
- visszacsatolás a helyi és országos szintekhez (a támogatásokról a pályázati szerződés alapján pénzügyi elszámolás és szakmai beszámoló elkészítse), az NDI által kért éves beszámoló megküldése, a KEF-ben tevékenykedő intézmények és szervezetek tájékoztatása az elvégzett feladatokról),
- az egységes szakmai és módszertani szemléletmód kialakítása.

A KEF kiemelt feladata, hogy támogatja az "alulról jövő" kezdeményezéseket, szakmai ajánlóként koordinálja és elősegíti az országos és nemzetközi pályázatokon való helyi részvételt.

A KEF jogi személyiséggel nem rendelkező, tanácsadó és egyeztető jellegű szakmai munkacsoport. Önálló bírósági bejegyzéssel, bejegyzett székhellyel nem rendelkezik, üléseit a Városi Rendelőintézet Könyvtártermében, vagy a Polgármesteri Hivatal Házasságkötő termében tartja.

A KEF-et az együttműködési megállapodást aláíró intézmények, szervezetek delegált szakemberei alkotják, tagsági jogviszonyuk felkérés - vagy helyi sajátosságok alapján jött létre, tevékenységük önként vállalt társadalmi megbízatás, melyért díjazás - a feladatvégzéskor felmerülő szükséges és indokolt költségek" megtérítésén túl - nem jár.

A KEF tevékenységét a nemzeti és helyi drogstratégiával összhangban, éves munkaterv szerint végzi.
Az éves munkaterv tartalmazza a helyi szintű feladatok időbeli ütemezését, a feladatvégzés helyét, költségeit, valamint a konkrét feladatok felelőseit, az együttműködő partnereket.

Az önkormányzat biztosítja a KEF-ülések zavartalan lebonyolításához szükséges tárgyi és technikai feltételeket, elvégzi a KEF működéséhez szükséges postázási, jegyzőkönyv-vezetési, irattározási, stb. feladatokat.

A KEF tagjai az együttműködési megállapodást aláíró, különböző helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek, intézmények A KEF jelenleg 8 fővel működik. Az általuk delegált szakemberek egyenlő szavazati joggal rendelkeznek, bármely tisztségre és feladatra jelölhető vagy választható személyek.

A KEF élén a szakmai oldal képviseletében elnök és társelnök áll, akiket a tagok négy évente saját soraikból választanak (egyszerű többséggel).

A KEF által létrehozott Tanácsadó Bizottság felépítése és feladata
A helyi szervezetek és szakemberek szakmai munkába történő bevonása érdekében létrehozott munkacsoport. A Tanácsadó Bizottság jelenlegi létszáma: 15 fő.

A kapcsolattartás formája:
- a munkacsoport tagjai meghívásos alapon részt vesznek a KEF üléseken,
- rendkívüli ülést a Tanácsadó Bizottság vezetője hívhat össze.
A kapcsolattartásért felelős személy: a Tanácsadó Bizottság vezetője.

A KEF tagjai negyedévente legalább egy alkalommal üléseznek, illetve szükség esetén ennél gyakrabban összehívhatók. A rendkívüli ülés összehívását a KEF elnöke, vagy társelnöke kezdeményezheti. Az ülésekre általában meghatározott időpontban (január, április, szeptember, november hó második keddjén 14.30 órai kezdettel) kerül sor. Az ülések témájáról, napirendi pontjairól, illetve a rendkívüli ülés időpontjáról a KEF titkár - az ülést megelőzően egy héttel - írásban értesíti a KEF tagokat.

A résztvevők minden ülésen áttekintik a munkatervben meghatározottakhoz képest az aktuális helyzetet, a következő ülésen tárgyalandó témákat, illetve napirendi pontokat - nevesítve azok előadóit.
A KEF ülésekről jegyzőkönyv készül.

A KEF elnöke vagy társelnöke vezeti az üléseket, vezeti a napirendi pontok feletti vitát, kihirdeti a szavazás eredményét. A közös szakmai álláspont kialakítása után előterjeszti a KEF konkrét javaslatait a helyi közigazgatás számára.
A KEF minden évben - vitára bocsátás és a helyi közösséggel való megismertetés után - részletes beszámolót készít az év során elvégzett munkáról, évenként pedig számot ad folyó tevékenységéről a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetnek.

A KEF résztvevők képzettsége
A KEF munkájában résztvevő szakemberek képzettsége a feladatellátásához megfelelő.

A KEF szakmai programjai (kiadványok, képzések, tapasztalatcsere)

Kiadványok :
A KEF a következő kiadványokat készítette el és jutatta el a megjelölt célpopulációhoz:
Néhány boldog óra vagy egy egész élet - Útmutató szülőknek, célpopuláció: Középiskolás és általános iskola 7-8. osztályos korosztály
Néhány boldog óra vagy egy egész élet - Útmutató fiataloknak, célpopuláció: Szülők
Együtt a drog ellen, célpopuláció: Szülők, pedagógusok, szakemberek
Az elmúlt 5 évben így a fentebb megnevezett három kiadványa is megjelent ( 2002-ben, 2003-ban és 2004-2005 évben) a KEF-nek, melyek hasznos információkat tartalmaztak magáról a Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumról, működéséről, tevékenységéről, programjairól. Továbbá a kiadványokban az érdeklődők megismerkedhettek a tagintézmények drogprevenciós programjaival, a drogérintettséggel kapcsolatban - az országban, térségben és a városban - készült felmérések eredményeivel, statisztikai adatokkal, egyéb szakmai jellegű információkkal.
A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a kiadványaival igyekszik felhívni a város lakosságának, szakembereinek figyelmét a Fórum tevékenységére és mindazokra az aktuális információkra, melyek szükségesek a drogprobléma tudatosításához és kezeléséhez.
A kiadványok mellett felvilágosító előadások kerültek megszervezésre a szülők részére.
A filmek iránti érdeklődés miatt a KEF által támogatott Spot film folyamatos vetítése a helyi médiában megtörtént. Ennek célja a drog használat visszaszorítása.
Az információnyújtás formája a szórólap és a helyi médiában elhangzott studio beszélgetések a drogprevenció témakörében, valamint információnyújtó, tájékoztató cikkek megjelentetése.
A fiatalok életkori sajátosságát figyelembe véve 'Drogellenes disco és koncert' is megrendezésre került.
Elkészült a KEF helyi bemutatkozó honlapja, amely lehetővé teszi a fiatal korosztály elérését.
A KEF a szakmai együttműködés keretében támogatja és ösztönzi az intézményeket a prevenciós, a kínálatcsökkentés és közösségi együttműködést lehetővé tevő programjaikban.

Tapasztalatcsere és képzések:
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum hatékonyságának növelése érdekében már 3 alkalommal is részt vett ún. tapasztalatcsere látogatáson más városban működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnál. A tapasztalatcsere látogatások alkalmával a KEF tagjai és a tanácsadó bizottság tagjai megismerkedhettek a Tiszaújváros adottságaihoz hasonló városok Fórumainak munkájával és a helyi működés tapasztalataival.

Epidemiológiai felmérések végzésének eredménye:
A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum két alkalommal -2001 és 2004 évben- kezdeményezte a városban a drogérintettséget vizsgáló epidemiológiai felmérést.
A felmérésekből nyilvánvalóvá vált, hogy Tiszaújvárosban a fiatalok körében jelen van a drog (legális, illegális szerek egyaránt) használata, kipróbálása.
A probléma kezelése és a prevenció érdekében a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum az Önkormányzat támogatásával szervez az általános és középfokú oktatási intézményekbe prevenciós jellegű programokat, továbbá a szülők, szakemberek részére előadásokat, mindezek mellett városi szintű programok szervezésében, lebonyolításában is szerepet vállal.
A KEF jelentései, beszámolói, a Számvevőszék beszámolója
A KEF minden évben éves beszámolót készít, amelyet a helyi képviselőtestület megismer. A beszámolót az oktatási és a szociális és egészségügyi bizottság is tárgyalja.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatot folytatott - 2005 évben a KEF részére 2000-2004. évig terjedő időszakban - pályázaton nyújtott kábítószer-megelőzésre adott támogatások hasznosulása tárgyában.
Az Állami Számvevőszék az elvégzett vizsgálat eredménye alapján a következőket állapította meg:
A MOBILITAS mindhárom nyertes pályázat esetén az igényelt támogatásban részesítette az Önkormányzatot.
Az Önkormányzat a nyertes pályázatok megvalósítására más támogatási forrást nem vett igénybe. Az elfogadott pályázatoknak illetve támogatási szerződéseknek megfelelően a cél szerinti felhasználás minden pályázat esetében teljes mértéken megvalósult. A célszerinti megvalósulást, a támogatás eredményességének és hatékonyságának elemzését lehetővé tévő adatokat az egyes pályázatok beszámolói tartalmazzák.
Az Önkormányzat a támogatási szerződésekben foglaltakat betartotta, pályázatonként gondoskodott az elkülönített nyilvántartásról, és a pályázatokról külön-külön elkészítette a pénzügyi beszámolót. A beszámolóhoz csatolt bizonylatok, számlák megfeleltek az alaki és tartalmi követelményeknek.
Az Önkormányzat a támogatások felhasználásáról, eredményességéről szóló pénzügyi, szakmai beszámolót, amely a pályázatok lezárásához szükséges mindhárom pályázat esetén elkészítette.
Írásba foglalt értékelést a Képviselő-testület valamint a Szociális és Egészségügyi továbbá, az Oktatási és Sport Bizottság részére készítettek. A Képviselő-testület valamint a Bizottságok a tájékoztatásokat megvitatták, arról képviselő-testületi illetve bizottsági határozatokban döntöttek.

A drogpolitikát tükröző önkormányzati döntések, határozatok
Tiszaújvárosban az Önkormányzat támogatja a KEF szakmai programjainak megvalósítását. Fontos feladatának tekinti a drogprobléma visszaszorítását, a prevenciós programok megvalósítását.

Támogatási források
Tiszaújváros Önkormányzata, Képviselőtestülete támogatja a KEF szakmai programjainak megvalósítását. Tiszaújváros Önkormányzat ösztönzi a KEF-t, hogy szakmai programjainak megvalósítása érdekében különböző pályázatokat nyújtson be.

A monitoring vizsgálat összegzése

A tiszaújvárosi KEF programja a helyi Drogstratégiának megfelelően alakul.
A helyi program megvalósítása szinkronban van a Nemzeti drogstratégiával. A monitorozás során megállapítható, hogy a szakmai tevékenység a fenti dokumentumban megfogalmazott irányelveknek megfelelő.

A Kínálatcsökkentés területén megállapítható, hogy megfelelő az információáramlás a Tiszaújváros Rendőrkapitányság és a KEF között, amely segíti a szakmai programok célirányos és hatékony szervezését.
A drogprobléma visszaszorítását segíti a városi szinten a szórakozóhelyek közelében működő térfigyelő rendszer kiépítése.
A célként megfogalmazott kétirányú kommunikáció a Rendőrség és a KEF között jól működik.

Keresletcsökkentés
Az interjú és a kérdőívek eredményei alapján megállapítható, hogy a megcélzott populáció egészségfejlesztése, ezen belül a testi-, lelki-, szociális jólétének elősegítése megvalósult.
Az általános iskola által megvalósított iskolai Drogprogram preventív hatékonysága érezhető.
A célként megfogalmazott drogprobléma hatékony értelmezéséhez és megoldásához az interdiszciplináris megközelítés megvalósításra került szakmai konferenciák, külső előadók meghívása által. Az együttgondolkodás lehetőségeit a távlatokban még érdemes lenne bővíteni.
A drogkérdés kezeléséhez lehetőség volt több szektorra támaszkodni, hiszen a megoldás során érzékelhető, hogy segítséget nyújtott az(önkormányzat, az oktatás és az egészségügy.
A megvalósított szakmai programok segítségével (pl. Drognap, Családi nap) a teljes környezet és a helyi közösség került bevonásra. Természetesen a részvevők aktivitását még érdemes lenne ösztönözni.

Egészségügyi ellátó rendszer
Tiszaújvárosban az Önkormányzat támogatásával és a fiatalok bevonásával megalakult a TRAFFIC klub, amely a biztonságos szórakozóhely feltételeit kívánta megvalósítani. Ennek hatékonyságáról a jelen monitoring vizsgálatban még nem lehet beszámolni.
A drogbetegek ellátása tanácsadás szinten megtörténik, de szakirányú ellátását továbbra is a miskolci Drogambulancia végzi.
Szakember ellátottság helyzetének javítása folyamatban van.
A rövidtávú célt ezen a területen is maradéktalanul teljesítette a KEF, azaz a drogbetegeknek a megfelelő ambuláns és terápiás intézetekhez történő irányítása, a szakemberek informáltságának javítása megtörtént.

A probléma társadalmasítása
Az interjúkból és a kérdőívekből kiderült, hogy a szülők érzékenységének fokozása a drogprobléma irányában megtörtént. További feladat, hogy a prevenciós feladatokba együttműködő segítőként való bevonásuk átgondolást igényel.
A drogmentes szórakozóhelyek kialakítása a helyi ifjúság együttműködésével folyamatban van, ennek további ösztönzése szükséges.
Az kérdőívekből látható, hogy a kortárssegítő csoport tagjainak ismertsége megfelelő, létszámának és aktivitásának növelése ajánlott.
Az egyházak jelenleg még nem vesznek aktívan részt a KEF tevékenységében. Az egyházak a hitéleti tevékenységük során tudatosan közvetítik a drogalternatívák üzenetét, ezért a feladatmegvalósításához szükséges lenne az együttműködésük megnyerése.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat drogprevenciós és problémakezelő tevékenysége érezhetően ismert és elfogadott, és az érintettek által igénybe vett.
A legális és az illegális drogfogyasztás városi adatainak gyűjtése és elemzése 2001-ben és 2004-ben is megvalósult.
Az Információs Pont szolgáltatásai keretében javasolt, hogy a tanácsadás terjedjen ki a droggal kapcsolatos kérdéskörre is.

A KEF eredményességi mutatói összegezve:
Az eredményesség egyik tényezője, hogy a Tiszaújvárosi KEF rendelkezik helyi Drogstratégiával. Az intézményekben, a veszélyeztetettnek tekintett populáció számára működőképes preventív programok kerülnek megszervezésre, amelyek közül az általános iskolában megvalósítottak modellértékűek lehetnek. A középiskolai programok szintén eljutnak a diákokhoz, de hatékonyságuk magasabb lehetne, ha a tanulók motiváltságát, a programokban való részvételüket még jobban lehetne ösztönözni.
Tiszaújvárosban a drogprevenció hatékonyságát növelni lehetne, ha a szabadidős programok száma megemelkedni, és ezek elérhetőségéről szélesebb körben lenne célszerű tájékoztatást adni, hiszen a kérdőívek alapján olvasható, hogy folyamatosan működő szabadidős programokról sem pontos az informáltság. A szabadidős programok közül támogatást kellene biztosítani a sport programoknak, illetve a filmklubok megalakulásának.
A Kortárs segítőcsoport működése a KEF szakmai munkáját segíti.
A statisztikai mutatók a drogfogyasztás területén a változást jelzik.
Az együttműködés a szakemberek között a KEF működése által kialakult. Közös szakmai programok és kutatások szerveződtek. A szakemberek és a laikusok informálást a KEF weblapja lehetővé teszi.
A program megvalósításához a legszükségesebb erőforrások rendelkezésre állnak, amennyiben a célként a hatékonyság további növelése kerül megfogalmazásra a drogprobléma megoldásába további esetleg külső szakemberek bevonására lesz szükség.

Pálnokné Pozsonyi Márta
klinikai szakpszichológus
intézményegység-vezető

Felhasznált irodalom:

2003 Paksi Borbála-Demetrovics Zsolt: A drogprevenciós gyakorlat megismerése. A budapesti drogprevenciós programok felmérése és értékelése. L'Harmattan: Budapest
2001 Rácz József: Prevenciós programok értékelése. ISM:Budapest
2004 Sebestyén Edit- Sós Ilka (szerk): Kézikönyv a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet: Budapest

A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
Drogstratégiájához kapcsolódó monitoring vizsgálat 2006.

Bevezetés

Az elvégzett kérdőíves monitoring vizsgálat elemzése

A tanulóktól felvett kérdőívek adatai

Szülői kérdőívek adatai

A tanári kérdőív értékelése

A monitoring vizsgálat interjú adatai

Keresletcsökkentés (Az iskolai prevenciós programok monitorozása)

Egészségügyi ellátó rendszer (Ártalomcsökkentés ) monitorozása

Kínálatcsökkentés monitorozása

A probléma társadalmasítása (közösségi együttműködés) monitorozása

Kortárssegítő csoport monitoring vizsgálata (szerk.: Bozsikné Víg Marianna)

Elméleti háttér

Kérdőív feldolgozása

A KEF tevékenységének monitorozása

A KEF szervezeti felépítésének, feladatának és céljának monitorozása

A KEF szakmai programjai (kiadványok, képzések, tapasztalatcsere)

A monitoring vizsgálat összegzése

Felhasznált irodalom:

A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Drogstratégiájához kapcsolódó monitoring vizsgálat 2006.

Keresletcsökkentés (Az iskolai prevenciós programok monitorozása)

Egészségügyi ellátó rendszer (Ártalomcsökkentés ) monitorozása

A probléma társadalmasítása (közösségi együttműködés) monitorozása

Kortárssegítő csoport monitoring vizsgálata (szerk.: Bozsikné Víg Marianna)

A monitoring vizsgálat összegzése

A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
Drogstratégiájához kapcsolódó monitoring vizsgálat 2006.