A Tiszaújvárosi Önkormányzat a Szociális és Egészségügyi Iroda felkérésére 2001-ben elvégeztette a "Háló a Fiatalokért" Segítőfoglalkozásúk Egyesületével a tiszaúvárosi fiatalok és pedagógusok látható és láthatatlan drogozással kapcsolatos attitűdjét.
A kapott eredményeket a Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum az oktatási intézményekkel ismertette, és a felmérés eredménye alapján meghatározta feladatát.
A jelen felmérés elvégzését az indokolta, hogy a már említett tanulmány javaslatként fogalmazta meg a kontroll mérés elvégzését, és újabb adatokra van szükség a tiszaújvárosi fiatalok droggal kapcsolatos helyzetéről a Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak.
A felkérés alapján az általános iskola 7.és 8. osztályában, valamint a középiskolában végeztük el a fiatalok drogfogyasztásának a feltérképezését.
A kérdőív 31 kérdésből áll, amelyek segítségével egy átfogó képre törekedtünk a drogfogyasztással kapcsolatosan. A kérdőívek kitöltése a tanulók számára önkéntes és anonim volt.
A felmérés elvégzésében a Miskolci Egyetem kulturális antropológia szakos hallgatói vettek részt.
A tanulók együtt működők és segítőkészek voltak. Általában egészen pontosan töltötték ki az adatlapokat, így azok értékelhetőek voltak.
A kérdőív tartalmi összeállításakor az alábbiakat vettük figyelembe: a kérdések egy része alapadatokat kérdezett, mint életkor, családszerkezet, iskola, lakóhely; másik része pedig az alkoholfogyasztás, a drogfogyasztás, cigarettázási szokások kérdéskörére irányult, amelyet kiegészített a kapcsolati hálóra és az iskolához való viszonyra vonatkozó kérdéssor.

A kérdőív elemzése és értékelése során a fentebb már megemlített szempontsorok alapján történik. Az adatok %-os megoszlást és előfordulást, valamint matematikai átlag alapján való elhelyezkedést mutatnak.

A felmérésben az alábbi táblázatban látható megoszlásban vettek részt a tanulók:

A felmérésben összesen 1077 tanuló vett részt. Ezen belül látható az iskolatípusonkénti megoszlás. A nemek közötti megoszlás majdnem egyenlő, szignifikáns eltérés nincs.

A kördiagram jól mutatja az iskolatípusonkénti eloszlást. A létszámot tekintve a szakközépiskola és az általános iskolai 7-8. osztály közel azonos létszámban, míg ennél kisebb arányú, de szintén hasonló létszámú tendenciát mutat a gimnazisták és a szakiskolások részvétele.

Az alapadatok elemzése:

A nemek szerinti megoszlást a fenti táblázat már mutatja, azaz nincs szignifikáns eltérés a nemek között. A felmérésben 619 fiú és 458 lány vett részt.

A következő kérdés a lakóhely szerinti megoszlás elemzése. Ebből a szempontból a tanulók eloszlása a következő:

Az adatok azt mutatják, hogy a felmérésben résztvevők közül a legtöbben városban laknak, ezt követi a falvakban vagy községekben lakók aránya, majd a tanyán és a megyeszékhelyen élők száma.

A kérdőív alapján a vizsgált mintában a családszerkezet formáit az alábbi táblázat mutatja iskolatípusonként és nemenkénti bontásban:

A vizsgált mintára jellemző, hogy a gyerekek többsége, 77 %-a él teljes családban. A tanulók kisebb százaléka, 18 % él egyszülős vagy csonka családban. Mindössze 3 %-uk él bővített családban és 2 %-uk él nevelőszülőkkel.